Nem kell feltétlenül a hashajtó után nyúlni, ha egy napig nincs székleted. Azonban ha rendszeresen jelentkezik, vagy huzamosabb időn keresztül fennáll, akkor feltétlenül érdemes kinyomozni az okát, mert komoly elváltozás vagy betegség is rejtőzködhet a hátterében. Korábban a béltisztítás révén már említettem, hogy a hashajtókra nem szabad rászokni, mert kellemetlen következményei lehetnek és akár egy sokkal súlyosabb állapotot is előidézhetnek. Ezért inkább a valódi megoldásokra, és azon belül is legfőképpen a megelőzésre fókuszálunk.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
A rostok szerepe
A gyümölcsökben, zöldségekben, gabonafélékben található rostok a bélfal idegvégződéseit ingerelve elősegítik a béltartalom kiürülését. Tehát lényegében az elfogyasztott táplálék útját „egyengetik”, az ürítést teszik gyorsabbá, könnyebbé, és persze védőhatásúak számos betegség ellen.
Az élelmi rostoknak két csoportja van. Mindkét típusra szükség van az egészség fenntartásához. A vízben oldódó rostok lassítják a táplálék haladását a felső béltraktusban, késleltetik vagy gátolják a koleszterin és a glükóz felszívódását a vastagbélből. A vastagbél baktériumai rövid szénláncú zsírsavakat fermentálnak belőlük. A vízben nem oldódó élelmi rostok eredményezik a tartós jóllakottság érzését, mivel nagy mennyiségű víz megkötésére képesek, és segítik a vastagbél működésének szabályozását.
Mivel elhúzódóbb teltségérzetet biztosítanak, megelégszünk kevesebb táplálék elfogyasztásával. Csökkentik a vércukorszint emelkedését, aminek következtében mérséklődik az inzulinigény. Egészséges ember számára napi 25- 35 g rostbevitel ajánlott, míg bizonyos esetekben - elhízás, cukorbetegség, székrekedés meglétekor - rostban gazdag étrend (40-50 g/ nap) javasolt.
Fontosabb rostforrások: hüvelyesek, káposztafélék, kukorica, gyökérzöldségek, hagymafélék, dinnyefélék, spárga, cikória, csicsóka, bio minősítésű teljes kiőrlésű lisztek, bogyós gyümölcsök, barack, alma, körte, szilva, aszalt és száraz termésű gyümölcsök (pl.: dió, mogyoró).
Az élelmi rostoknak két csoportja van. Mindkét típusra szükség van az egészség fenntartásához. A vízben oldódó rostok lassítják a táplálék haladását a felső béltraktusban, késleltetik vagy gátolják a koleszterin és a glükóz felszívódását a vastagbélből. A vastagbél baktériumai rövid szénláncú zsírsavakat fermentálnak belőlük. A vízben nem oldódó élelmi rostok eredményezik a tartós jóllakottság érzését, mivel nagy mennyiségű víz megkötésére képesek, és segítik a vastagbél működésének szabályozását.
Mivel elhúzódóbb teltségérzetet biztosítanak, megelégszünk kevesebb táplálék elfogyasztásával. Csökkentik a vércukorszint emelkedését, aminek következtében mérséklődik az inzulinigény. Egészséges ember számára napi 25- 35 g rostbevitel ajánlott, míg bizonyos esetekben - elhízás, cukorbetegség, székrekedés meglétekor - rostban gazdag étrend (40-50 g/ nap) javasolt.
Fontosabb rostforrások: hüvelyesek, káposztafélék, kukorica, gyökérzöldségek, hagymafélék, dinnyefélék, spárga, cikória, csicsóka, bio minősítésű teljes kiőrlésű lisztek, bogyós gyümölcsök, barack, alma, körte, szilva, aszalt és száraz termésű gyümölcsök (pl.: dió, mogyoró).
A cikk folytatódik, lapozz!