A COVID-os megbetegedésekből a legtöbben néhány hét alatt felépültek, vannak azonban olyanok, akik akár évekkel a fertőzés után is tapasztalnak valamilyen tünetet, ami elsőre nem is egyértelműen köthető a koronavírus-fertőzéshez.
VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben
Egy új kutatás kimutatta, hogy a fájdalom az összes hosszú COVID-tünetek 26%-át tette ki 1008 felnőtt tüneteit vizsgálva, így ez volt a leggyakrabban jelentett panasz.
A Journal of the Royal Society of Medicine Open című folyóiratban augusztus 28-án közzétett tanulmányból kiderült, hogy a fájdalom volt az a tünet, amelyről a hosszú COVID-ban szenvedők a leggyakrabban számoltak be, és amely az összes tünet mintegy negyedét tette ki az ebben az állapotban szenvedőknél. A fizikai fájdalom még a neuropszichológiai problémáknál, a fáradtságnál és a légszomjnál is gyakoribb volt.
Dr. W. Michael Brode, az UT Health Austinban működő Post-COVID-19 Program orvosi igazgatója szerint ezek az eredmények azt tükrözik, amit a klinikusok országszerte és nemzetközileg is tapasztalnak.
„A fájdalom nagyon gyakori a korábbi COVID-os betegeknél” – mondta a Brode. „Az embereknek mellkasi, hasi fájdalma, fejfájása vagy migrénje lehet. Azonban a leggyakoribb fájdalomtípus, amit az emberek tapasztalnak, az izomfájdalom és az idegfájdalom, ami zsibbadásnak, bizsergésnek vagy égő érzésnek tűnik.”
Mi az a hosszú COVID?
A hosszú COVID viszonylagos újdonsága miatt a betegség meghatározása nehéz. „Jelenleg még mindig nincs általánosan elfogadott definíciója a hosszú COVID-nak” – mondta Brode.
A Centers for Disease Control and Prevention a National Academies of Science, Engineering, and Medicine definíciójára hivatkozik, amely szerint „a hosszú COVID a SARS-CoV-2 fertőzést követően fellépő és legalább három hónapig fennálló krónikus állapot. A hosszú COVID a tünetek vagy állapotok széles skáláját foglalja magában, amelyek javulhatnak, súlyosbodhatnak vagy folyamatosak lehetnek”. Ezek a tünetek lehetnek például a légszomj, fáradtság, tompa gondolkodás, izomfájdalom és egy sor más panasz.
Az állapot diagnosztizálásához az orvosok megnézhetik a kórtörténetet vagy fizikai vizsgálatot végezhetnek. Diagnosztikai vizsgálatokat is elrendelhetnek, bár egyetlen laboratóriumi vizsgálat sem tudja egyértelműen kimutatni, hogy valakinek hosszú COVID-ja van-e.
Hogyan kezelik a betegséghez kapcsolódó fájdalmat?
Brode szerint a hosszú COVID esetében négy elsődleges kezelési lehetőség van. A kezdeti kezelési stratégiák magukban foglalják a mindennapi életmód átalakítását a fájdalom minimalizálása érdekében, olyan terápiák alkalmazását, mint a fizikoterápia és a kognitív viselkedésterápia a stressz kezelésére, valamint az idegfájdalom elleni gyógyszerek szedését. Ezután, ha ezek a megközelítések nem hoznak enyhülést, az egészségügyi szakember olyan kísérleti jellegű kezeléseket javasolhat, mint a hiperbár oxigénterápia vagy az autoimmun rendellenességeknél használt gyógyszerek.
A hosszú COVID-dal kapcsolatos kutatások jelenleg is folyamatban vannak. Az elkövetkező hónapokban vagy években hatékony új kezelések jelenhetnek meg az állapot kezelésére.
Nyitókép: nikkimeel/istockphoto.com
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!