Melyik paradoxon az, amitől leesik az állad?

Igaz vagy hamis?

A Hazugság-paradoxon feladja a leckét a filozófusoknak, elvégre csak annyit kell mondani, hogy: „Ez a mondat hazugság.” Ha a mondat igaz, akkor az állítás hamis. De ha az állítás hamis, akkor igaznak kell lennie, viszont így maga a kijelentés helyesen mondja ki, hogy hamis.

Hol vannak az űrlények?

A Fermi Paradox: Enrico Fermi olasz-amerikai fizikus a kollégáival ebédelt 1950-ben – akik között a mi Teller Edénk is ott volt – a földönkívüli élet valószínűségéről, amikor kifakadt belőle a híres mondat, hogy „Akkor hol vannak?” Ezzel arra célzott, hogy több milliárd bolygó közül kell, hogy több olyan is legyen, ami alkalmas az Életre, viszont még semmi kézzelfogható bizonyítékunk nincs az idegenek létezésére. 

Meddig önmaga valami? 

A Thészeusz hajója paradoxon azt a kérdést teszi fel, hogy ha egy hajót folyamatosan javítgatunk és egy idő után minden egyes darabját kicseréltük már, akkor az még ugyanaz a hajó egyáltalán?

Nagyfater

A Nagyapa-paradoxon egy klasszikus időutazós felvetés: Ha visszamegyek az időben, és megölöm nagyapámat – még azelőtt, hogy apám megfogant volna – akkor nem fogok létezni, ebben az esetben viszont ki fogja megölni nagyfatert?

Homokszemek és kupacok

A Kupac-paradoxon – vagy másnéven szóritész-paradoxon – azt vitatja, hogyha van egy homokkupacunk és abból elveszünk egy apró homokszemet, attól még természetesen homokkupac marad. Akkor is az marad, ha kettőt vagy akár százat elveszünk, de vajon akkor is, ha már majdnem mindet elvettük és már csak pár szem maradt…? Mikor szűnik meg kupacnak lenni?

Csillagok, csillagok

Az Olbers-paradoxon – vagy fotometriai paradoxon – kínzó kérdése az, hogyan lehet  fekete a csillagos ég, hiszen ha a csillagok száma végtelen, akkor egy összefüggő nagy fényességet kellene látnunk. 

A jó és a rossz

Az Epikureus paradoxon szerint a gonosz (Sátán, ördög) puszta létezése ellentmondásban áll egy hatalmas, mindenható és gondoskodó isten létezésével.

Mindenható

Témánál maradva említsük meg a Mindenhatóság-paradoxont, miszerint Isten nem lehet mindenható. Ha ugyanis az lenne, akkor tudna teremteni egy olyan nehéz követ, amelyet senki, még ő maga sem tud felemelni. Ha meg erre képtelen, akkor hogy lenne mindenható?

A 22-es csapdája

Joseph Heller híres könyve a 22-es csapdája. A kifejezést számtalanszor hallottuk már, mégis kevesen tudják, mire utal ez a paradoxon. Nos, a regényben egy második világháborúban harcoló amerikai pilóta, Yossarian le akar szerelmi, mert félti életét. Megkéri barátját – a körlet orvosát – hogy szerelje le arra hivatkozva, hogy őrült és így nem alkalmas egy vadászbombázó vezetésére. A doki viszont csak akkor tudja leszerelni, ha Yossarian maga kérvényezi, hogy szereljék le. Egy valódi őrült viszont nem kéri, hogy szereljék le, ez a 22-es csapdája. 

A végtelen hotel, ahol mindig van szabad szoba

Hilbert Grand Hotel-paradoxonja így szól: egy hotel, amelyben végtelen számú szoba van, akkor is tud vendégeket fogadni, ha éppen tele van, méghozzá végtelen számban. Csak annyit kell tenni, hogy meg kell kérni a vendégeket, hogy amikor egy új lakó érkezik, költözzenek a szobaszámuk kétszeresének megfelelő számú szobába, így minden páratlan számú szoba szabad marad. 

Nyitókép: Igor Nikushin/istockphoto.com