„Az utókor örökre emlékezni fog a fejlett országok használd és dobd el életmódjára.” Tegyük a szívünkre a kezünket: mikor stoppoltunk utoljára zoknit? Amikor nem bevarrtunk egy kis lyukat, hanem a „halálból” hoztunk vissza egy hihetetlenül lyukas darabot?
1/5 Egy furulyakészítő szavai
„Ezt nem lehet abbahagyni, itt nincs nyugdíj” – mondja mosolyogva. Mi is így gondolkodunk munkánkról, hivatásunkról, vagy csak átmenetinek, muszájnak tartjuk?
„Egész héten dolgozunk, hétvégén meg vásárban vagyunk. Kicsit nehéznek tűnik, hogy nincs szabadnap, de én szeretem ezt. Sokat számít az, hogy a vásár ideje alatt végigjátszom (furulyán) a 8-10 órát. A kicsi gyerekekben még nincs gátlás, ott táncolnak a furulyaszóra.”
„Amikor kivágják a fát, én még adok neki egy életet, hogy szolgálhassák az embert.”
„Minden fának más az illata, más a mintája. Amikor belépek egy műhelybe, már az illatról tudom, hogy milyen fával dolgoznak.”
Csodás szavak, szinte hihetetlen, hogy van még ember a Földön, aki ennyire szereti munkáját ennyi idő után is.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!