A magyarul még kevésbé dokumentált „catastrophizing” egy kognitív torzulás, ami miatt a legrosszabb forgatókönyvek valószínűbbnek tűnnek, mint amilyenek reálisan lennének.
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Mi az a kognitív torzulás?
Ha meg akarjuk érteni, miben különbözik a katasztrofizálás az egyszerű rossz hangulattól vagy éppen pesszimizmustól, először a kognitív torzulás fogalmával kell tisztában lennünk.
Agyunk folyamatosan épít kapcsolatokat, kapcsolatokat alakít ki tapasztalataink, gondolataink, tetteink és következményeik között. Ez a folyamat alakítja minden ember világnézetét – és mindenre hatással van a pillanatnyi reakcióinktól kezdve a mindennapi problémamegoldásig.
De néha agyunk túlságosan leegyszerűsített ok-okozati összefüggéseket épít ki, véletlenszerű vagy egyszerűen helytelen asszociációk alapján.
Ezek az elfogult gondolkodási minták – úgynevezett kognitív torzulások – általában nem a valóságon alapulnak, és hajlamosak negatívan torzítani – mondja Alissa Jerud, PhD, klinikai szakpszichológus és klinikai adjunktus a Pennsylvaniai Egyetemen. Az ilyen torzulás egyik gyakori megjelenési formája a katasztrofizálás.
Mi a katasztrofizálás?
„A katasztrofizálás az, amikor valaki úgy gondolja, hogy a legrosszabb forgatókönyv a legvalószínűbb” – mondja Erica Cramer, a New York-i Cobb Psychotherapy terapeutája.
A cikk folytatódik, lapozz!