Már az EU is ránk szólt: sérti a Munka térvénykönyve a dolgozókat

Írta: ,

Az Európai Unió minden tagállamának, összesen 41 országnak a munkára vonatkozó szabályozását megvizsgálta egy bizottság, összevetve őket az Európai Szociális Kartával. Olvasd el, Magyarországgal kapcsolatban mit találtak.

Van, amin változtatnunk kell

1/5 Van, amin változtatnunk kell

A bizottság összesen 14 területet vizsgált, és a magyar Munka törvénykönyvével kapcsolatban ezekből összesen hatról állapította meg, hogy azok megfelelnek az uniós elvárásoknak, bizonyos esetekben pedig további információk átadására szólította fel a kormányt, hogy érdemi állást tudjanak foglalni.

Néhány esetben azonban a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozáson finomítani kell, és olyan is volt, ami cseppet sem nyerte el a tetszésüket.

Az ügyelet a bizottság szerint is kimerítő

2/5 Az ügyelet a bizottság szerint is kimerítő

Sérti a karta előírásait a magyar szabályozás a munkaidőre vonatkozóan, egészen pontosan azokkal kapcsolatban, akiknek ügyeletet kell vállalniuk – jellemzően ezek az orvosok, mentősök, rendőrök, de lényegében bármilyen területen előfordulhat a műszakos beosztás.

A szakértők azt kifogásolták, hogy akik ügyeletben vagy készenlétben vannak, azok akár egy huzamban 24 órát is munkában tölthetnek, így akár az is előfordulhat, hogy egy héten 72 órát dolgoznak, holott a karta által megállapított felső plafon a heti 60 óra lehetne.

Az uniós iránymutatás szerint ezen mindenképpen változtatnunk kell.

A karta azt is kifogásolta, hogy a magyar törvénykönyv jelenleg nem garantálja, hogy egy dolgozó egy huzamban kivehessen 2 hét fizetett szabadságot, abban a naptári évben, amikor az járna neki.

A sztrájk az jár

3/5 A sztrájk az jár

Sérelmezte a bizottság a sztrájkhoz való jogot is, egészen pontosan azt, hogy a közszolgálatban csak a kormánnyal megállapodást kötött szakszervezetek hirdethetnek munkabeszüntetést, és ők is csak akkor, ha a dolgozók többségének támogatását élvezik – ezzel pedig jelentős számú közszolgát megvonnak a sztrájkhoz való jogától – véli a bizottság.

Mi a helyzet máshol?

4/5 Mi a helyzet máshol?

A bizottság egyébként nemcsak a magyar, hanem az összes tagállam törvénykönyvében talált módosítanivalót, a legrosszabbul teljesítő Grúziához képest Magyarország még jól is áll: ők a 14 vizsgálati szempontból 13-on elbuktak.

Mi történik ezután?

5/5 Mi történik ezután?

Ha a bizottság megállapítja, hogy valamelyik ország megsérti a kartát, akkor az az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága ajánlást fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy hogyan módosítsák.

Mivel a szociális karta jogilag kötelező érvényű, és azt Magyarország is törvényként hirdette ki 2009-ben, a változásoknak elvben be is kell következniük.