A kevesebb munka lustává tehet - A felfogásunkkal lehet gond

Irimiás Alíz
Írta: ,

Gyerekkoromban még szombaton is jártunk iskolába, és a szüleink dolgozni mentek. Aztán jött az ötnapos munkahét. Azóta volt már olyan munkahelyem, ahol csak négy napot dolgoztam egy héten, mégis ugyanannyit kerestem, mint az ötnapos munkarendben. Vajon a kevesebb munka káros, és haszontalanul töltjük el azt az időt, amit nem a munka tesz ki az életünkben? Vagy meg tudnánk becsülni az az időt, amit azzal nyerünk, ha felszabadul néhány óránk vagy akár egy napunk a munkában?

1954-ben már a németek szerették volna bevezetni a hatnapos munkahét helyett az ötnapos munkahetet, azt gondolván, hogy ha a szombat is szabad lesz végre, akkor lesz idejük sportolni, moziba, színházba vagy cirkuszba járni, nyulat legeltetni, vidéken motorozni és kertészkedni. De nézzük magunkba: a kétnapos hétvégéken valóban hasznosan töltjük a szabadidőnket?

Alapvető személyiségjegyünk a munkához való hozzáállásunk

Szakértők szerint sokaknak okoz komoly problémát, ha nem dolgozhatnak. Ha mégis rövidül a munkaidőnk valami miatt, eleinte csak ottfelejtjük magunkat a TV előtt, videojátékokat játszunk, aztán egyre többet iszunk. Nem családi programot csinálunk, és nem is a barátainkkal, ismerőseinkkel élünk társadalmi életet. Egyszerűen csak elvagyunk – így reagálunk, ha aznapra munka nélkül maradunk. Azt kellene megértenünk, hogy a nem pénzért végzett munka is rendkívül értékes, és önbizalmat ad annak, aki csinálja.

Japánban felismerték, hogy munka nélkül is létezik egy általánosan elfogadott módja a boldogságnak, az ikigai. Ez jelenti azt, amiért minden reggel érdemes felkelni, és aminek köze sincs a munkához: az emberek hobbija, az egymás közötti kapcsolatok és az önkéntes munka összessége, ami az élet értelmét adja.

Sokan azonban a megtakarítások hiányában, és az alacsony bérek miatt képtelenek időben nyugdíjba vonulva élvezni az életet, vagy egy-két nappal megrövidíteni a munkahetet. Számukra a munka jelenti a megélhetést, és a kikapcsolódás sem jöhet szóba a szabadidejükben, mert ilyenkor is dolgoznak másodállásban, hogy növeljék a bevételeiket. Szóba sem jöhet önkéntes munka, ha nincs belőle bevétel.

pixelsaway/depositphotos.com

Négy napos munkahét vagy annál is kevesebb?

Az egyes munkafolyamatok automatizálása, a környezeti hatások és a rövidebb munkahétért folyó küzdelem viszont mind azt jelzi, hogy előbb-utóbb valóban kevesebbet fogunk dolgozni, és a felszabaduló idő akár káros is lehet ránk nézve. A túl sok szabadidő lustává tehet. Noha időnként elengedhetetlenül szükségünk van egy kis lustálkodásra, unatkozásra, hogy aztán ismét kreatívak lehessünk, a túl sok szabadidő unalomba hajszolhat bennünket.

A nők a több szabadidő ellenére is túlhajtják magukat a házimunkával, melyet ráadásul a környezetük messze nem értékel annyira, mint a munkabérért végzett munkát.

Egy Új-Zélandon végzett kísérlet szerint a rövidebb munkahétnek a termelékenységben nem érződött a hatása, a dolgozók 24 százaléka kiegyensúlyozottabbnak érezte magát a munkahelyén és a magánéletben is. Jarrod Haar, az Aucklandi Egyetem professzora szerint nem lenne gazdaságos négy napnál tovább csökkenteni a munkahetet.

GStockstudio/depositphotos.com

A négynapos munkahét nem jelentheti azt, hogy csökken a havi bérünk, mert akkor másodállást kell vállalnunk, hogy eltarthassuk a családot. Ha viszont a rövidebb munkahét nem jelent bevételcsökkenést a családi kasszának, csupán az okozhat kihívást, hogy hasznosan, értelmesen töltsük el a felszabaduló időt.

Kulturálisan belénk égett, hogy annyit érünk, amennyit dolgozunk, és mások is csak annyira értékelnek bennünket. Amíg nem vetkőzzük le ezt a szemléletmódot, nehéz lesz valódi tartalommal megtölteni, és élvezni a szabadidőnket. 

Fókuszban

7 gyakori tünet, ami magnéziumhiányra utalhat - Rád hány igaz?

Full hibrid, plug-in hibrid vagy mild hibrid? Tegyünk rendet a fejekben hibrid fronton

Csak olyat ajándékozz, amit magadra is kennél! 7 fantasztikus növényi alapú kozmetikum karácsonyra

Tündököljön otthonod is a legjobb formájában!