5 biztos jele annak, hogy kigyógyultál a traumádból

Ilyen és ehhez hasonló gondolatok rengetegszer megfogalmazódtak már bennem, főleg, mióta nem csak önállóan dolgozom a traumáimon, hanem különféle csoportos terápiákra is eljárok. Amit biztos kimondhatunk: a trauma feldolgozása nem olyan, mint egy verseny, ahol hirtelen célba érsz, és már jöhet is a győztes szelfi. Nincs piros zászló, amit kitűzhetsz, nincs egyetlen pont, ahol „kész” vagy. Sőt, a saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a már régen lezártnak hitt traumák is újra és újra felbukkannak, csak már nem olyan erőteljesen. Emiatt ez az egész inkább olyan, mint egy finoman alakuló átrendeződés: néha szinte észrevétlen, máskor viszont arcul csapóan meghökkentő.

Mégis, vannak visszatérő jelek, amik szinte mindenkinél megjelennek, ha elindul a valódi gyógyulás:

Már nem az határoz meg, ami történt veled

A gyógyulás egyik legbiztosabb jele, amikor észreveszed: nem a múltad vezeti többé a döntéseidet. Nem az a hang beszél benned, ami régen azt suttogta, hogy „neked ez úgysem megy” vagy „úgyis csalódni fogsz megint.” Egyre kevesebbet ismételgeted ezeket, miközben elkezded meghallani a saját, jelen idejű hangodat. Bízni kezdesz a megérzéseidben, a határaidban és felismered, ha valaki vagy valami újra megpróbál a régi minták felé terelni.

Én például akkor vettem először észre, milyen jelentős változás történt bennem, amikor szinte észrevétlenül megszakadtak azok a barátságaim, amelyekben a traumáinkon keresztül kapcsolódtunk egymáshoz. Már nem volt szükségem arra, hogy a közös seb tartson össze valakivel – máshol, másként kezdtem megtalálni a valódi közelséget.