A műanyag étel- és italtárolók használata növelheti a meddőség, a cukorbetegség, az elhízás és a rák kockázatát, az utóbbi negatív hatások ráadásul öröklődhetnek is.
Hatás a hormonrendszerre
A műanyag szinte mindenhol ott van: részben vagy egészben ez alkotja a vizes palackokat, a festékeket, a kozmetikumokat és a ruhákat. Ez azért aggályos, mert a mesterséges matéria olyan vegyületeket tartalmazhat, amelyek beavatkoznak az emberi szervezet természetes hormonháztartásába a belső elválasztású mirigyek működésének befolyásolásával.
A szakirodalom ezeket „endokrin megszakítóknak” nevezi – utalva arra, hogy a kemikáliák egyszerűen megakadályozhatják a létfontosságú szabályozó hormonok áramlását. A hormonok egyébként olyan biokémiai üzenetküldők, amelyek információt szállítanak egyik sejtből a másikba. Amikor egy endokrin megszakító közbelép, a belső szervek abnormális válaszokat produkálhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint több mint 800 ilyen – iparban legálisan használható – vegyület létezik.
Hogyan jut a szervezetbe?
Az endokrin megszakítók természetes körülmények között nem fordulnak elő az emberi testben, tehát mindenképpen a környezetből kerülnek be. A szennyvízhálózaton, a mezőgazdasági folyamatokon és a veszélyes hulladékok elégetésén keresztül, a víz, a levegő vagy a talaj közvetítésével érkeznek a szervezetedbe. Ennél azonban még nagyobb veszélyt jelenthet, ha közvetlenül érintkezel velük, például a már említett élelmiszer-tárolási vagy kozmetikum-használati szokások révén.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretein belül tavaly látott napvilágot a 296 oldalas beszámoló, melynek alapján az endokrin megszakítók növelik a mell- és a prosztatarák, a meddőség, a cukorbetegség, a korai pubertás, az elhízás, az autoimmun megbetegedések, a szívbetegség, a stroke, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, valamint az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát.
A „főgonosz” BPA
A washingtoni központú nemzetközi Endokrin Társaság bizonyos endokrin megszakító műanyagok betiltásáért kampányol, és azonnali beavatkozást követel az Európai Parlament részéről. Egy friss kanadai kutatás szerint például a még meg nem született gyermekek biszfenol-A-nak (röviden BPA-nak) való kitettsége növeli náluk a későbbi elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatát.
Az Endokrin Társaság egyébként pont a BPA-t tartja az egyik legaggasztóbb vegyületnek, amely számtalan kereskedelmi forgalomban lévő termékben megtalálható: többek között a palackokban és az ételhordó dobozokban is.
Az Európai Bizottság 2011-ben be is tiltotta a biszfenol-A használatát a cumisüvegek előállításánál, mert az bizonyítottan károsította a csecsemők máját, veséjét és emlőmirigyeit.