Egyes országokban már négy éves gyerekek megtanulnak írni és olvasni. Más helyeken hét éves kor előtt nem indulnak neki ennek a feladatnak. Mi a tartós siker legjobb formulája?
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Kétségtelen, hogy a nyelv teljes gazdagságában – írott, beszélt, énekelt vagy felolvasott – döntő szerepet játszik korai fejlődésünkben. A babák már jobban reagálnak arra a nyelvre, aminek az anyaméhben ki voltak téve. A szülőket arra biztatjuk, hogy még születésük előtt olvassanak gyermekeiknek, és akkor is, amikor még csecsemők.
A bizonyítékok azt mutatják, hogy az, hogy gyermekként mennyit vagy éppen milyen keveset beszélnek velünk, maradandó hatással lehet a jövőbeli oktatási eredményeinkre.
A könyvek különösen fontos elemei ennek a gazdag nyelvi expozíciónak, mivel az írott nyelv gyakran szélesebb, árnyaltabb és részletesebb szókincset tartalmaz, mint a mindennapi beszélt nyelv. Ez segíthet elmélyíteni a gyerekek önkifejező képességét.
Mivel a gyermek korai nyelvi tapasztalata annyira alapvető fontosságú későbbi sikerei szempontjából, egyre gyakoribb, hogy az óvodák már a formális oktatás megkezdése előtt elkezdik tanítani a gyerekeket az alapvető írás-olvasási készségekre. Amikor a gyerekek elkezdik az iskolát, az írás-olvasás mindig a fő hangsúlyt kapja. Ez a cél, hogy minden gyermek megtanuljon írni és olvasni, még sürgetőbbé vált.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a világjárvány egyre nagyobb szakadékot okozott a gazdagabb és szegényebb családok között. Ezzel pedig jelentősen megnövelte a tanulmányi egyenlőtlenségeket is.
Korai kezdés
Sok országban a formális oktatás négy évesen kezdődik. Gyakran úgy gondolják, hogy a korai kezdés több időt ad a gyerekeknek a tanulásra és a kitűnésre. Az eredmény azonban egy „oktatási fegyverkezési verseny” lehet. A szülők magánoktatással és fejlesztéssel próbálhatnak korai előnyöket biztosítani gyermeküknek az iskolában, egyesek már a gyerek négyéves korában is fizetnek, hogy további magánoktatásban részesüljenek.
Ezt összehasonlíthatjuk a több évtizeddel ezelőtti, inkább játékalapú korai neveléssel, és óriási változást láthatunk a politikában. Nagyon eltérő elképzeléseken alapul arról, hogy mire van szüksége gyermekeinknek a továbbjutáshoz. Az Egyesült Államokban ez a sürgősség fokozódott olyan politikai változásokkal, mint például a 2001-es „gyereket nem hagynak hátra” törvény, amely a szabványosított tesztelést támogatta az oktatási teljesítmény és előrehaladás mérésére.
Az Egyesült Királyságban a gyerekeket az iskola második évében (5-6 éves korukban) tesztelik, hogy ellenőrizzék, elérik-e az elvárt olvasási színvonalat. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ehhez hasonló korai tesztelés visszatarthatja a gyerekeket az olvasástól. A támogatók szerint viszont segít azonosítani azokat, akiknek további támogatásra van szükségük.
A cikk folytatódik, lapozz!
Nyelvtanulás a mesterséges intelligencia segítségével
