Krimiolvasás, beöltözés, sárkányeregetés – húsvéti hagyományok a világ minden pontjáról

Amerikában is fogyasztanak sonkát és tojást az ünnepen, illetve a kicsik tojásokat is kereshetnek. Egy régre visszanyúló szokás viszont a húsvéti kalap viselése, ami a 90-es években lett nagyon felkapott. A szalmakalapokat a húsvétkor viselt ruháknak megfelelően díszítik - így remek program lehet a saját kalapotok elkészítése a szünetben.

Az észak-nyugati európai országokban hagyománya van a húsvéti tűznek is, amit vasárnap szoktak meggyújtani. A szokás a tél végét jelképezi és a tavasz eljöttét ünnepli, emellett remek közös program is lehet.

Bermuda szigetén a nagypénteket is ünneplik, ekkor hagyományosan sárkányfesztivált tartanak. A szokás egy legendából ered, ami szerint egy helyi tanár készített egy sárkányt, hogy ezzel mutassa be a gyerekeknek Jézus történetét. Azóta sokan saját maguk készítik a színes sárkányokat és igazi közösségi program vált belőle.

Antiguában színes szőnyegekkel borítják be a nagypénteki ünnepre készülve az utcákat. A szőnyegek jellemzően virágokból, színes fűrészporból, gyümölcsökből, zöldségekből és homokból készülnek. A maja tradíciók és a guatemalai motívumok is fellelhetőek a különleges színes szőnyegen, melyeket mindössze 1 nap alatt készítenek el.

Ausztráliában a nyuszikat kártevőnek tartják, ezért 1991-ben bevezettek egy kampányt, aminek lényege, hogy a húsvéti csokinyúl helyett inkább csokiból készült bilbit (erszényesnyulat) kapjanak a gyerekek. Azóta több csokit gyártó cég is beszállt a kezdeményezés mögé és a nyuszik helyett bilbi alakú édességeket készítenek húsvétra.

Finnországból ered a hagyomány, hogy húsvéti boszorkánynak öltözzenek be a gyerekek. Színes ruhákat viselnek és szeplőket festenek az arcukra, aztán házról házra járnak és csokitojásokat gyűjtenek. Színes tollakkal, papírral dekorált barkákat is visznek magukkal, ezekkel űzik el a rossz szellemeket.

A norvégok szeretnek húsvétkor izgalmas krimiket olvasni és nézni, ez a hagyomány pedig nem annyira régi, 1923-ra nyúlik vissza. Ekkor ugyanis a Gyldendal könyvkiadó az újságok első oldalán reklámozta az új krimijét, ami azonban annyira hasonlított egy valós cikkre, hogy sokan el is hitték a leírtakat. Nem meglepő, hogy hatalmas népszerűség fogadta a könyvet, azóta pedig a hosszú húsvéti szabadság alkalmával sokan még ma is krimit olvasnak, illetve a TV-ben is ilyen filmeket vetítenek.

Görögországban az ortodox hagyományokat követők kizárólag piros tojásokkal várják az ünnepet. A szín az újjászületést és a vért is szimbolizálja.

Pápua Új-Guineában a csokitojások nem maradnának sokáig szilárdak a nagy melegnek köszönhetően, ezért itt inkább dohánnyal és cigarettákkal díszítik a fákat.

A spanyol középkori város, Verges hagyománya szerint nagycsütörtökön csontvázas jelmezekbe bújnak az emberek és eljárják a „haláltáncot”. Jellemzően éjfélkor kezdődik a tánc és hajnali 3-ig tart, közben pedig a passió egyes jeleneteit is eljátsszák a résztvevők.

Fotók: istockphoto.com, pexels.com, pinterest.com