Különböző vélemények vannak a hűség fogalmáról. Első körben mindig a házastársi hűség jut mindenki eszébe. Vannak – és ők vannak többen –, akik a hűtlenséget azonosnak érzik azzal, ha a házastárs mással létesít szexuális kapcsolatot. Vannak, akik a lelki hűségben hisznek – ám ez utóbbival az a gond, hogy kevésbé kézzelfogható. Tehát, csak azoknál a pároknál működik az „érezzük egymást” dolog, akik nagyon-nagyon jól ismerik egymást. A hűségnek számos más fajtája is van…
A hűségről általában
A hűség döntés kérdése. A hűség egy nagyon fontos része a lojalitás, mely mára már kihaló tulajdonság, fogalom. A hűség másik fontos része az őszinteség, melyre valójában és egészében nagyon kevés ember képes.
A hűség következő fontos része a tökéletes, vak bizalom. A maximális bizalom megadásához nagyon kell ismerni a másik ember, hiszen biztosan kell tudnunk, hogy szándékosan sosem tesz nekünk rosszat, ahogy azt is tudnunk kell, hogy hiba esetén a megbocsátás sosem parttalan, hanem kiérdemelt megbocsátás.
A hűség véd- és dacszövetség. Hogy úgy mondjam, az ,,utolsó vérig”.
Hűség a hazához
Történelmünkből tudjuk, hogy sok hazafi akart jót ennek az országnak, ám különböző módon. Elég csak a kiegyezésre gondolni. Nem kell feltétlenül meghalni a honért, de képesnek kell lenni arra, hogy adott – és nagyon indokolt – esetben az ember ezt megtegye.
Akkor vagy hűséges a hazádhoz, ha teszed a dolgod a mindennapokban, a legjobb tudásod, legjobb erőd, meggyőződésed szerint – ám más véleményeket is magadhoz engedsz, és folyamatosan felülbírálod tetteidet, melyeket a hazádért, ezáltal magadért, a családodért teszel.
Ez megóv a forrófejűségtől, a meggondolatlan cselekedetektől.
Hűség a családhoz
Sokszor mondják azt, hogy valaki elfelejti jó dolgában, hogy honnan jött. A család, ha nem is úgy működik, ahogy mi álmainkban elgondoltuk, ahogy más, mintacsaládoknál láttuk, a mi családunk, mi alkottuk olyanná, amilyen.
Közös akarat van benne, és sok-sok jó, vagy épp árulás. A mi családunkban is lehetnek rossz emberek. A képzeletünkben élő család fogalma egy ideologizált szent tehén, míg a valóság az, hogy jó és rossz emberek kicsiny közössége ez, melyet jobbítanunk kell.
Jó családunk akkor lesz, ha teszünk érte. Nem erőn felül, hanem okosan, türelemmel. Ez jelenti a családhoz való hűséget.
Hűség magunkhoz
Elvek, szokások, és ősöktől tanult „ideológiák”, melyek tartást adnak, keretet – nos, ezekből az elvekből rakódik össze a mi hűségünk. Főleg tudatos, néha kevésbé tudatos mintákból.
Nagyon fontos dolog az elv, hiszen ez tartja össze életünket, határozza meg viselkedésünket. Ám néha hasztalan, sőt önpusztító, így ezeket az elveket érdemes időszakonként felülbírálni.
Akkor vagyunk igazából hűek önmagunkhoz, ha elveink az őszinteségre épülnek, nem pedig hazugságokra, féligazságokra, melyek adott esetben jobb pozíció eléréséért, a hatékonyabb érvényesülésért születtek.
Hűnek lenni önmagunkhoz annyit jelent, hogy néha nagyot csalódunk – leginkább magunkban – amit megbocsátással kell fogadnunk, nem önostorozással.
A lelki hűség a házasságban
Akik lelki hűségben élnek egymással, azok között kevésbé van jelen a testi hűtlenség. Nem azért, mert attól félnek, hogy elveszítik a másikat – tehát nem kényszerből –, hanem mert olyan nagy az összhang, hogy nem vágynak másra. Egymásban élnek ezek a párok.
Vannak, akik már az elejétől fogva ebben a kiváltságos helyzetben élnek, és vannak, akik csak hosszú, drámai, akár házasságot megingató történések, csalódások után jutnak el erre a szintre. Sajnos több házasság nem éri el ezt a csodás állapotot, mint amennyi igen.
Egy elgondolkodtató mondat az Igazából szerelem című filmből: „Képzeld el, hogy a férjed vett egy arany nyakláncot, de másnak adta oda karácsonyra. Vajon várakoznál, hogy kiderüljön, hogy csak egy nyaklánc, vagy pedig szex és nyaklánc, vagy a legrosszabb: nyaklánc és szerelem.”
És végül egy másik idézet, sokak kedvencétől, Johnny Depp-től: „Ha egyszerre két embert szeretsz, válaszd a másodikat, mert ha az elsőt igazán szeretted volna, nem szerettél volna bele a másodikba.”
