A téma egyik kutatója, dr. Kang Lee az SOS Gyermekfalvaknak adott interjújában elmondta: fontos, hogy a szülő következetes maradjon, amikor igazmondásról van szó. Nem jó üzenet például, ha azt mondjuk, elmondhatja, ki törte el a lámpát, nem leszünk mérgesek, majd amikor megmondja az igazat, mégis megszidjuk. Ebből a gyerek azt tanulja, hogy mégis jobban járt volna a hazugsággal – ráadásul mi is hazudtunk, amikor azt mondtuk, nem lesz baj az igazságból. Természetesen hangot adhatunk a csalódottságunknak, megbeszélhetjük, mit tehetünk, hogy máskor elkerüljünk egy balesetet, de semmiképpen se büntessük a gyereket azért, mert igazat mondott.
A kutató tanácsot adott arra nézve is, hogy a szülő hogyan érheti el, hogy egy nagyon fontos helyzetben a gyerek igazat mondjon. Ilyenkor a szülőnek le kell ülnie a gyermekhez, és el kell mondania, hogy egy nagyon fontos dologról van szó, és nagyon szeretné, hogy az igazat mondja. A gyereknek éreznie kell, hogy kiemelt jelentőségű pillanatról van szó. Ez után a szülő kérje meg a gyereket, hogy tegyen ígéretet arra, hogy az igazat fogja válaszolni. A hümmögés nem elég, ki kell mondania a gyereknek, hogy megígérem. A kutatások szerint az elhangzó ígéret után a gyerekek sokkal hajlamosabbak rá, hogy valóban igazat mondjanak. Ehhez persze fontos, hogy olyan kérdést tegyél fel nekik, amire tudnak is válaszolni. Fogalmazz egyértelműen, világosan, úgy, hogy azt a gyerek is minden további nélkül értse.