A hollywoodi filmsiker szerint, ami azóta a mainstream kultúra része lett, rémálmaink addig tudnak üldözni bennünket, amíg saját félelmünkkel tápláljuk őket. Azonban a módszer, ami legyőzi Freddy Kruegert, nem biztos, hogy a valóéletben is működik, annál is inkább, mert a tudósok szerint nem az életre kelt halottak, de még csak nem is a darabolós gyilkosok a legrémisztőbbek az álmainkban.
Nem a horrorfilmtől álmodunk rosszat
Kutatók egy csoportja vizsgálta a kérdést, mi okozza a rémálmainkat, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy nem a horrorfilmek, de még csak nem is a félelem tehetőek felelőssé a rossz álmokért, ugyanis nem ezek változtatják hátborzongatóvá az álmainkat. A legrosszabb álmainktól elhagyatottnak, zavarodottnak érezzük magunkat, vagy éppen bűntudat ébred bennünk – állítják a tudósok.
A Montreali Egyetem kutatói szerint a rémálom sokkal több negatív érzelmet takar, mint egy egyszerű rossz álom, ugyanakkor a félelem nem feltétlenül a része. A tudósok azt is megállapították, hogy rémálmainkban gyakran szerepel fizikai agresszió, vagy más, interperszonális élmény.
A tanulmány szerint a rémálmok közel egyharmadából a félelem érzése teljesen hiányzik, megjelennek azonban olyan érzelmek, mint a bűntudat, a szomorúság, a zavar vagy az undor.
A vizsgálat során közel 10 ezer álmot, köztük 431 rossz álmot és 253 rémálmot analizáltak. Olyan erős az érzelem, hogy fel is ébreszthet.
A rémálmokban a leggyakoribb kép a fizikai agresszió, míg a rossz álmokban többnyire személyes konfliktusok kísértenek bennünket.
magyarázták Geneviève Robert és Antonio Zadra, a Montreali Egyetem kutatói
Azt is hozzátették, a rémálmok sokszor annyira erős érzelmeket generálnak, amelyek arra is képesek, hogy felébresszenek bennünket.
Miről szólnak a rémálmaink?
A kutatás szerint a rémálmok leggyakoribb témája a halál, az egészségügyi probléma, illetve valamilyen fenyegetés, a férfiak és a nők pedig nagyjából egyforma gyakorisággal látnak rémálmokat, de a férfiak gyakrabban látnak ilyenkor katasztrófát, például árvizet, földrengést, vagy háborút, míg a nők álmaiban kétszer olyan gyakran fordulnak elő a személyes konfliktusok.
Meg is betegíthetnek
A kutatók azt is elmondták, hogy ugyan rémálmokat látni önmagában még nem betegség, de gyakran betegséghez, álmatlansághoz vezet, ha valaki fél elaludni, mert állandóan rémálmok gyötrik.
Vannak rémálmok, amelyek rendszeresen, minden éjjel visszatérnek, vagy egyszerűen csak az érzelem olyan intenzív volt, hogy a rémálom után nem tudunk visszaaludni, és ekkor kialakul az álmatlanság.
A tudósok abban egyetértenek, hogy ezt a problémát kezelni kell, és hogy aki nem tud aludni a rémálmai miatt, az jobban teszi, ha szakértő segítséget kér.
Azt azonban, hogy orvosi értelemben pontosan mi különbözteti meg a rossz álmokat a rémálomtól, a tudósoknak még nem sikerült mindenki által elfogadottan meghatározni.