Amikor valakivel beszélünk vagy valakit hallgatunk, nemcsak a szavait figyeljük, hanem az egész embert. Ha összhang van a szavak és a testbeszéd között, akkor az illető hitelesnek tűnik zámunkra, ha nincs összhang, az ellenérzéseket kelt bennünk. A meggyőző beszéd egy fontos részterülete a kommunikációnak, politikusok, üzletemberek hónapokat töltenek el azzal, hogy megtanulják ennek alapjait.
Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, miért is érezzük meggyőzőnek a beszélőt. Általában számos testi jel kíséri a másik emberrel folytatott beszélgetéseinket: izzadás, pupillamozgás, apró rezdülések és látványos mozdulatok.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/7 A gesztusaink a gondolataink kivetülései
Sokan szeretik kielemezni mások mozdulatait, kontrollálják a saját gesztikulációjukat, s messzemenő következtetéseket vonnak le bármilyen egyszerű emberi megnyilvánulásból. Nem szabadna elfelejteni, hogy minden önkéntelen reflexet az adott szituációban szabad csak értékelni. Mást jelent ugyanis, ha egy randevún érintjük meg az arcunk bizonyos területeit és mást, ha ugyanezt egy állásinterjún tesszük.
A testbeszédet bárhol elkezdhetjük értelmezni. Ha a nyitott, befogadó gesztusokat szeretnénk megismerni, akkor menjünk egy szórakozóhelyre. Ha a zárkózottság jeleit szeretnénk feltérképezni, akkor a legjobb lehetőség erre a tömegközlekedés vagy egy zsúfolt bevásárlóközpont liftje.
Aki a testbeszédet tökéletesen el akarja sajátítani, annak érdemes megfigyelni az 5-6 év körüli gyerekeket. Ők még rendkívül nyitottak, és náluk összhangban van az érzelem és a testbeszéd.
Figyeljük a kéz- és karmozdulatokat, testhelyzeteket, arcmimikát, szemkontaktust, légzést. Felnőtt korra a legtöbb mozdulat kontrollálttá válik, néha már túlságosan is, mert senki sem szereti, ha kiismerhetővé válik a környezete számára anélkül, hogy ez az ő választása lenne. Másrészt viszont maradnak olyan gesztusaink, melyek a személyiségünk részét képezik, s anélkül árulkodnak a gondolatainkról, hogy arról mi tudnánk az adott pillanatban.
Minden állásinterjú a bemutatkozással és a kézfogással indul. Ha nincs szerencsénk, akkor már a kézfogásunk jellegéből ítéletet hozhat felettünk az állásinterjún a HR-es, ha szerencsénk van, akkor ennél azért több esélyt is kapunk a bizonyításra. Egy biztos, sok minden eldőlhet az első formális érintés másodpercében, érdemes erre tudatosan is odafigyelni.
A laza, szinte alig érezhető és a csontropogtató kézfogás kerülendő az állásinterjún, a helyes mozdulat valahol a kettő között van és néhány másodpercig tart. Lényeges, hogy győződj meg róla, a kezed tiszta és száraz, s a mi kultúránkba ajánlatos levenni a kesztyűt is (kivéve a nőknek), mielőtt odanyújtjuk a kezünket. Inkább etiketthez tartozó szempont, de jó tudni, hogy mindig a nő nyújtja először a kezét, ha ezt nem teszi meg, akkor a férfinak tiszteletben kell tartania azt és elfogadni, hogy nem lesz kézfogás.
