Koronavírus: 4 rejtély a betegség körül, amit még mindig nem tudunk megmagyarázni

Zabolai Margit
Írta: ,
Koronavírus: 4 rejtély a betegség körül, amit még mindig nem tudunk megmagyarázni

Kép forrása: Shelbee/depositphotos.com

Az elmúlt hónapokban minden hírműsor, minden újság az új koronavírusról szóló információkkal volt tele, szinte másról sem lehetett hallani az egész világon. Noha a járvánnyal kapcsolatban most már sok olyasmit tudunk, amit eleinte nem tudhattunk, még mindig vannak kérdések, amelyekre senkinek nincsenek válaszai.

Hogyan lehet, hogy valaki tünetek nélkül lesz fertőzött?

A tény, hogy egy betegség lefolyása más-más súlyosságú lehet egyes embereknél, néhányan pedig egyáltalán nem is produkálnak tüneteket, nem újdonság a tudósok számára. A mostani becslések szerint a koronavírussal fertőzött emberek 25-80%-ának semmiféle tünete nincs, azonban ha az antitesteket ki lehet mutatni náluk, akkor feltételezhető, hogy valamikor betegek voltak.

Az igazi nagy kérdés az, hogy min múlik, hogy valaki produkál-e tüneteket, vagy sem.

Ezt egyelőre senki nem tudja megmondani, pedig fontos kérdés lenne, hiszen egyrészt az, aki bármiféle tünet nélkül átesik a víruson, sokkal kisebb kockázati kategóriába esik, ugyanakkor a fertőzés továbbadása szempontjából jóval nagyobb veszélyforrást jelent.

Miért lesz a betegség sokkal súlyosabb néhány embernél, mint más fertőzötteknél?

A járvány kezdetén sok helyről lehetett hallani, hogy a COVID-19 alapvetően nem súlyosabb, mint egy sima influenza, és komolyabb veszélyt csak az idősekre, illetve a valamilyen alapbetegségben, például érrendszeri betegségekben vagy diabéteszben szenvedőkre nézve jelent. Mára ez az állítás megdőlni látszik, hiszen továbbra is ezek az emberek a legveszélyeztetettebbek, időről időre hallani olyan egyébként egészséges, erős fiatalokról, akik a fertőzés miatt nagyon súlyos állapotba kerülnek, vagy bele is halnak a koronavírusba.

De miért lesznek súlyosan betegek egyesek, míg mások nem? Az orvosok szerint sajnos csak menet közben van lehetőségünk kideríteni, hogy a fertőzésre kik hogyan reagálnak.

Az eddigi kutatások alapján úgy vélik, hogy a fertőzés valamivel nagyobb kockázatot jelent a férfiakra, mint a nőkre, illetve súlyosabb lefolyású lehet bizonyos etnikai csoportoknál a kaukázusiakhoz képest.

Bár feltételezhető, hogy több tényező összjátéka határozza meg, hogy ki hogyan reagál a vírusra, a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy genetikai tényezők is szerepet játszanak – azt azonban, hogy valaki teljesen tünetmentes lesz, kisebb kellemetlenségekkel átesik a betegségen, vagy nagyon súlyosan megbetegszik, előre lehetetlen megmondani.

[email protected]/depositphotos.com

Immunitást szerez-e, aki egyszer már átesett a víruson?

Noha alapvetően feltételezhetjük, hogy igen, hiszen más koronavírusok esetében ez a helyzet, minden kétséget kizáró válasz egyelőre nincs a kérdésre.

A koronavírus sok meglepetést okozott már a szokatlan tünetektől (például a szaglás elvesztése vagy bőrkiütések) kezdve a meglepő következményekig, mint az életveszélyes vérrögök vagy a szintén életveszélyes gyulladások kialakulása egyébként egészséges gyermekeknél.

Így a szakértők emlékeztetnek rá, hogy amíg nem tudjuk minden kétséget kizáróan az ellenkezőjét bizonyítani, addig feltételeznünk kell, hogy a COVID-19-et akár többször is elkaphatja valaki, és nem hagyatkozhatunk teljes mértékben a nyájimmunitásra.

Hogyan és mikor fog véget érni a járvány?

Történelmi példákat alapul véve egy járvány véget érhet akkor, amikor oltást vagy gyógymódot találunk a betegségre, de az is lehet, hogy a szociális távolságtartásnak köszönhetően a fertőzöttség csökken és bár a betegség nem tűnik el teljesen, járvány nem lesz már.

A történelem során pusztító nagyobb járványok többségénél azonban a betegség sokkal gyorsabb lefolyású volt, mint a COVID-19 fertőzésé, így az emberek, akik vagy nagyon gyorsan belehaltak a betegségbe, vagy immunitást szerezve felépültek, jóval kevesebbeknek adták tovább a betegséget.

Az is előfordul, hogy a vírus maga változik, és egyre kevésbé potens lesz – vannak, akik szerint a COVID-19-cel is ez történik, a WHO azonban ezt egyelőre nem erősíti meg.

Hogy a járvány az óvintézkedéseknek köszönhetően magától elmúlik, vagy majd csak az oltóanyag hoz megoldást – és az megoldást hoz-e, vagy a vírus mutálódik, és újabb oltásra lesz szükség ellene – egyelőre egy olyan kérdés, amit senki nem tud biztosan megválaszolni.

Fókuszban

Lehetünk anyagilag biztonságban, ha baj van - Megtakarítás nélkül is!

Harmónia kívül-belül - Tökéletes páros a Lenortól

Túl nagy a mobilos választék? Szűkítsd le a kört a Huawei P40 családra!