Kopaszodáshoz vezethet a légszennyezés - egy új kutatás szerint

Nagy Niki
Írta: ,
Kopaszodáshoz vezethet a légszennyezés - egy új kutatás szerint

Kép forrása: unsplash

A nőknek a felesleg, a férfiaknak a kopaszodás jelenti az igazán mumust – persze mi, nők sem szeretjük a hajhullást, aminek most új okát találhatták meg kutatók. Bár még mindig úgy gondolják, hogy a hajhullás alapvetően genetika kérdése, kiderült, hogy egy meglepő faktor is szerepet játszik benne: a környezeti légszennyezés, ami felgyorsíthatja a folyamatot férfiaknál és nőknél egyaránt.

Az Egyesült Államokban a 35 év alatti férfiak kétharmadát érinti a hajhullás, 50 év felett pedig a férfiak majdnem 85 százaléka veszít lényeges mennyiséget a hajkoronájából. A nőknél sem sokkal jobb a helyzet: az úgynevezett androgén alopecia az USA-ban 30 millió nőt és 50 millió férfit érint. Az androgén alopecia a nem hegesedő hajvesztés speciális csoportja. A hajvesztés általában fokozatosan alakul ki. A 40 éves férfiak 50%-ánál, a nők 15%-ánál kezdődik a fokozatos hajvesztés.

A 65 év felett már a férfiak több mint 80%-át és a menopauza utáni nők körülbelül 40%-át érinti. Az androgén alopecia klinikai megjelenést a hajhagymák androgén hormonokra adott eltérő érzékenysége adja.

A Koreai Köztársaság Jövőkutatási Központjának kutatói azt figyelték meg, hogy milyen összefüggés van a légszennyezés és a hajvesztés között. Ami talán még fontosabb, megtalálták a potenciális mechanizmust is a jelenség hátterében, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben akár még kezelni is lehet majd.

cherayut/depositphotos.com

A kutatás szerint a légszennyezésben megjelenő apró, finom szemcsék a hajhagymák tövénél található sejteket támadják meg, amelyeket emberi dermális tüszős papillasejteknek (human follicle dermal papilla cells, HFDPC-knek) neveznek. Ezeket a sejteket a kutatók kitették dízelből és porból álló légszennyezésnek, méghozzá PM10-nél kisebbnek, hogy biztosan eljusson a szennyeződés a hajhagymákhoz.

A kutatásból kiderült, hogy a hosszabb távú légszennyezés (még az ilyen mesterséges is) megakadályozza, hogy a haj egy olyan fehérjét termeljen, amely a növekedéséért felelős. Ezt a proteint béta-kateninnek hívják.

Nemcsak ezt a fehérjét befolyásolták a szennyeződések, más olyan protein gyártását is, amelyek ugyanígy a hajnövekedés és a regenerálódás folyamataiért felelősek. Ráadásul minél több szennyeződésnek tették ki a sejteket a kutatók, annál kevesebb ilyen fehérje termelődött.

A kutatók kiemelik, hogy bár a szálló por és az egyéb apró részecskék jelenléte a légkörben elsősorban egészségügyi probléma, és sokkal fontosabb, hogy az erre való hatását vizsgáljuk, nagyon érdekes, hogy még a hajhagymák működésére is hatással van a szennyeződés. A kutatók ezt a hibás, illetve inkább megsértett útvonalat használva akár újabb gyógyszerek kifejlesztésén is dolgozhatnak, amelyek megállíthatják a légszennyezés okozta hajhullást – de persze ez még nagyon is a jövő zenéje.