A feledékenység jót tesz az agyműködésednek a kutatók szerint

Irimiás Alíz
Írta: ,

Híres vagyok a feledékenységemről. Az apró dolgokat lerakom valahol a lakásban, és ha szükségem van rájuk, fogalmam nincs, hol is keressem őket. Míg nem volt garázsunk, sokszor azt is elfelejtettem reggelre, hogy előző este hol parkoltam le. Szerencsére a férjem minden ilyesmire pontosan emlékszik, úgyhogy ha nincs otthon, amikor szükségem van valamire, felhívom, és megmondja, mit hol tettem le. Sokszor nem is tudom, hogy mielőtt vele megismerkedtem, hogyan is éltem, és vajon hogy lehet, hogy nem hagytam el a fejem.

A feledékenység gyakran komoly betegség előjele lehet, ugyanakkor rendkívül jó szolgálatot tesz az agynak, ha néha elfelejtünk ezt-azt. Tudósok azt állítják, hogy az agy számára elengedhetetlen, hogy törölje a lényegtelen dolgokat, és arra helyezze a fókuszt, ami segít a való világban eligazodni, és döntéseket hozni – mondja Blake Richards, a Torontói Egyetem professzora, aki a témában publikált egy tanulmányt. Egyelőre tehát nem aggódom, mert többnyire jó döntéseket hozok, ritkán fogok mellé.

Emlékezni csak úgy tudsz, ha felejtesz is

Létezik az agynak kimondottan memóriavesztést támogató funkciója, és ez jól elkülönül azoktól a mechanizmusoktól, amelyek az információk raktározását szolgálják – teszi hozzá Paul Frankland, a Torontói Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.

Persze az információk értelmezése és a releváns részletek szem előtt tartása az egyik legfontosabb készség a mai modern világban. Nehéz lenne úgy racionális döntéseket hozni, hogy az agyad folyton, minden rendelkezésre álló, egymásnak ellentmondó emléket felidéz. A túléléshez nélkülözhetetlen, hogy emlékezzünk arra, mit ehetünk, mit nem, kik a rokonaink, a munkatársaink stb.

Ha nem használjuk, elvész

„Az agy állandó változásban van, folyamatosan frissíti a bekerülő információkat” – avat be a részletekbe Douwe Draaisma, a Groningeni Egyetem pszichológiatörténeti professzora, A felejtés könyvének szerzője. Ő az információgyűjtés és felejtés jól egymásra épülő folyamatát az agy evolúciós naptárának hívja.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az emlékeket az agy a sejtek közötti kapcsolatban tárolja. Nem véletlen, hogy sokkal könnyebb a tanulás, jobban és hosszabb ideig tárolódnak az információk, ha cselekvés, bevonódás, megerősítés is történik, azaz az érzékszerveinket is bevonjuk a tanulásba.

Ha érezzük, látjuk, halljuk, képesek vagyunk megosztani az információt másokkal, jóval hatékonyabb az információraktározás.

Az agy öregedése által számos agysejtet veszítünk el, és a közöttük lévő kapcsolat is megszűnik ezáltal.