Ahhoz, hogy megőrizzük testünk egészségét, ismernünk kell a működését, azt hogy mivel tudjuk támogatni, és hogy mi az, ami kifejezetten káros rá. Az emésztés pedig egy meglehetősen bonyolult téma, amit még a tudósoknak sem sikerült teljes egészében feltérképezni, de azért akadnak olyan dolgok, amikkel laikusként is érdemes tisztában lenni. (x)
VIDEO Nagy éves horoszkóp 2025: így alakul az éved személyes és munkahelyi fronton
Ide tartozik többek között a pre- és probiotikumok témaköre, amellyel mai cikkünk is foglalkozik. Ígérjük, nem lesz túl száraz, “orvosi tankönyv” jellegű, hanem érdekességekkel, egyszerűen érthető információkkal készültünk.
Kezdjük a legelején: mik azok a pre- és probiotikumok?
Amikor nézegetjük például a Myrobalan probiotikum termékeinek kínálatát, akkor talán felmerül bennünk a kérdés, hogy egyáltalán, mik azok a probiotikumok? Talán dereng valami, hogy a reklámokban a joghurtok kapcsán hallottuk már ezt a szót…
De tegyük akkor tisztába a dolgokat! A probiotikumok egyfajta élő mikroorganizmusok, amelyek a bélflóra normál működését támogatják, erősebbé teszik az immunrendszert, megszüntetik a gyulladásokat és elpusztítják a bélrendszerbe kerül kórokozókat.

Baktériumokból és gombákból állnak, viszont az emésztéssel együtt kiürülnek a szervezetből, így folyamatosan pótolni kell őket, amiket kívülről, bizonyos élelmiszerek és étrend-kiegészítők formájában tudunk megtenni.
Nézzük most a prebiotikumokat! Ha a legegyszerűbben akarjuk jellemezni őket, akkor azt mondhatjuk, hogy a probiotikumok táplálékai. Egy kicsit bővebben: olyan élelmiszer-összetevők, amiket a gyomrunk nem emészt meg, a bélrendszerben viszont fermentálódáson esnek át, ezáltal kiváló táplálékforrást nyújtanak a probiotikumok számára. Az emészthetetlen rostok például ebbe a kategóriába tartoznak.
Mikor kell külső forrásból pótolni őket?
Kezdjük a legegyszerűbb válasszal, ami így szól: mindig. Az egészséges bélflórának ugyanis mindkettőre szükség van, így folyamatosan érdemes gondoskodni a bevitelükről.
Ám ha néhány esetet ki kellene emelni, akkor az alábbiak során mindenképp:
- Atópiás dermatitis
- Nőknél hüvelyi fertőzés
- Hasmenés
- Antibiotikumos kezelés alatt és után
- Gyulladásos bélbetegségek esetén
És a nagy kérdés: hogyan pótolhatjuk őket?
Itt több lehetőségünk is van, érdemes ezeket kombinálni a minél jobb végeredmény érdekében. Egyrészt ott vannak a már említett étrend-kiegészítők, amik koncentráltan tartalmaznak pre- és probiotikumokat. De nem szabad lebecsülni a kiegyensúlyozott táplálkozás szerepét sem, amelyben kapjanak helyet az alábbi élelmiszerek is:
- probiotikumokban gazdag az élőflórás joghurt
- a lágy sajtok
- a fermentált élelmiszerek (savanyú káposzta, kovászos uborka)
- kefir
- élőflórás joghurt (igen, ezért hallhattunk a róluk a reklámokban)
A prebiotikumok fő forrását pedig a rostok jelentik, tehát jöhetnek a hagymafélék, a zabpehely, az alma, a vörös lencse, az érettebb sajtok, a búzafélék vagy az articsóka. Sőt, még a 70% feletti kakaótartalmú étcsokoládé is hozzájárul a bélflóra egészséges működéséhez!