Próbáltam nagyon körültekintő lenni, amikor ennek az írásnak kerestem címet, mivel ez egy nagyon különleges téma, és sokan elutasítják. Lehet persze tudomást sem venni egy ilyen jelenségről, de attól még hatásos. Minél többet tanulmányozom a placebohatást, annál inkább lenyűgöz, elgondolkodtat, és újabb kérdéseket vet fel. Talán sokkal több lehetőség van ezen a területen, mint valaha gondoltuk?
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
Tetszeni fog
A második világháború vége felé a harctéri kórházak gyakran kifogytak a morfiumból. Miközben a sebész, Henry Beecher éppen a komplikációkat latolgatta magában, egy talpraesett nővér felszívott egy adag sóoldatot és beadta egy súlyosan sérült katonának, aki éppen életmentő operációra szorult. Az orvos legnagyobb megdöbbenésére a katona azonnal úgy viselkedett, mintha valóban fájdalomcsillapítót kapott volna és nyugodtan tűrte a beavatkozást. Ez nem egyszeri sikerélmény volt számára, mert minden alkalommal ehhez a trükkhöz kellett folyamodnia, amikor elfogyott a morfium.
Ezek az esetek mély nyomot hagytak benne, alaposan elgondolkodtatták, és további vizsgálódásra ösztönözték. Őt tartják a placebo kifejezés atyjának, mivel a saját háborús tapasztalatait és a szakma hasonlóan különös megfigyeléseit 1955- ben megjelentette egy összefoglaló tanulmányban. Felvetette továbbá, hogy az orvosi kutatások bevett eleme legyen a későbbiekben, vagyis egy kontrollcsoport összehasonlításképpen csak egy hatástalan anyagot (cukortabletta, sóoldat) kapjon.
A placebo a latin „tetszeni fogok” kifejezésből származik, ami utalás arra, hogy a szervezet szívesen fogadja és pozitív választ ad rá. Vajon mi lehet az oka, hogy egy elvileg hatóanyag nélküli anyag ugyanazt a hatást váltja ki, mint az eredeti gyógyszer? Miért gyógyulnak meg vagy érzik magukat jobban az emberek a „semmitől”? Az elménkbe zárt erő mégiscsak messze túltenne azon, amit eddig képzeltünk róla?
A hit mindenek feletti ereje
A hit szerepe óriási, sőt, nélkülözhetetlen eleme a placebo működésének. Ha elhisszük valamiről, hogy segíteni fog számunkra, akkor ez a programozás hat a testi valónkra, az elme kiadja az utasítást, a test pedig végrehajtja. A testünk képes olyan vegyületek képzésére, amivel a hitünket, a vágyott célt támogatja, és ezáltal meggyógyulunk.
A gyógyszervizsgálatokat végzők számtalanszor tapasztalják, hogy a placebocsoport remekül teljesít, felének- háromnegyedének javulás áll be az állapotában. Az sem volt ritka, hogy a placebo jobban teljesített, mint a gyógyszer. Ezek nem csodák, hanem azt bizonyítják, hogy a hit ereje megváltoztatja a biológiát, ki- és bekapcsol géneket, újraaktivál vegyületeket.
Testünk rendelkezik a gyógyhatású anyagok receptjével. Azonban bizonyos okoknál fogva nem termeli magától. Tőlünk ugyanis más parancsot, más elvárást kap, mégha ez időnként nem is tudatosul. Nekünk kell kiadnunk az utasítást, hogy erre szükségünk van, és ő nyomban mozgósítja az erőit. A hitünk, az elvárásunk egyfajta udvarias kérés a számára, és a test rendkívül szolgálatkészen segít.
Az érem másik oldala
Ha az elme közreműködésével gyakorlatilag bármilyen betegségből kigyógyulhatunk, léteznie kell egy olyan funkciónak, ami ennek az ellentettje. Valóságossá tehetünk egy betegséget csupán a benne való hitünk által? Igen! Ha azt gondoljuk, hogy a rák, az AIDS, az ebola, az influenza, vagy a koronavírus halálos, akkor úgy is lesz, mert a testünk megerősít bennünket ebben a hitünkben.
A tudomány ezt a jelenséget a nocebo-ként tartja számon, ami annyit tesz: „ártani fogok”. Lényegében arról van szó, hogy egy gondolathoz negatív képzetet társítunk. Egy ártalmatlan anyag is kiválthat ezáltal negatív hatásokat az elvárásainknak megfelelően. Miért sokkal könnyebb elhinni a „rosszat”, mint azt, hogy van remény? Mégha sokan előttünk nem éltek a gyógyulás lehetőségével, mi választhatjuk a túlélést. Meglehet, hogy nagyon keményen meg kell dolgozni érte, de megéri. Különleges fejlődési lehetőség egy halálosnak vélt betegséggel szembenézni és legyőzni a diagnózist.