A génmódosítás lényege
A DNS lánc összetevői adott hosszúsággal, adott vegyületekkel rendelkeznek, melyek meghatározzák adott élőlény tulajdonságait. Egy ilyen láncba egy másik élőlény bizonyos tulajdonságát meghatározó részét ,,rakják” bele. A hagyományos nemesítés teljesen más, hiszen az élettan egyetemes törvényei szerint alakulnak ki bizonyos kombinációk.
A mesterségesen manipulált gén viszont felül írja a természetet, felborítva annak normális menetét. Nem csak ökológia szempontból káros ez, hiszen az ökológiai rendszer bonyolultabb, mint arról tudnánk, hanem az ember számára akár méreg is lehet az ilyen, génmódosított élelmiszer. Az a lényeg: nem ismerjük hosszú távú hatását.
A génmódosítás előnyei
Későn puhul, vírusrezisztens, rovarrezisztens – ez csak néhány ,,előny”. Például a génmódosított kukorica olyan mérget termel, ami elpusztítja bizonyos lepkefaj hernyóit (kukoricamoly). A burgonya génállományába a hóvirág adott génjét átültetve a ,,krumplibogár” nem fog kárt tenni a burgonyában.
A repcébe pedig olyan baktériumgént(!) juttatnak, mely gyomírtó tűrővé teszi a repcét. Azaz, lehet, hogy sokkal több táplálékunk lesz, de ettől még nem fog megszűnni a Földön az éhezés… az is biztos, hogy egészségesebbek sem leszünk tőle… akkor ez most jó, vagy rossz? És miért van rá szükség?
A szójáról pár szó
Mivel a szója 35%-ban tartalmaz fehérjét, arra gondolunk először, hogy emiatt annyira fontos. Húspótló élelmiszernek minősül – tehát, egészségesnek. De nem, a szóját olaj tartalma miatt termesztik, melynek 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. A megmaradt szárazanyagot az állattenyésztés takarmányként használja fel. Tehát, étkezési olaj és – a takarmány által – hús formájában az emberi szervezet ,,hasznosítja”.
A legnagyobb szójatermesztő országok, csökkenő sorrendben: USA, Brazília, Argentína, Kína, India. A legtöbb szóját USA-ban fogyasztják. Mint élelmiszer, jelentősége a második világháborúban lett, mint élelmiszer (hús) helyettesítő. Ezen felül megtalálható a kozmetikumokban, műanyagokban is.
Miért nem vagyunk GMO mentes övezet?
Magyarországon is termesztenek szóját, bár keveset. Biztató az is, hogy nem GMO-félét. Ám rengeteg import szója kerül hazánkba, az állati takarmánnyal és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekkel. Gondolkozott például már valaki azon, hogy hol terem annyi napraforgó, amennyiből ezt a rengeteg napraforgó olajat gyártják?
Úgy vélem, a repce és a szójaföldeken van a válasz – de ez csak találgatás. Tehát, attól függetlenül, hogy a mi mezőgazdaságunkat nem érinti oly nagy mértékben a génmódosítás, mégis sok génmódosított élelmiszer komponenst juttatunk így vagy úgy a testünkbe.
A szója, mint étkezési alapanyag
A második világháború után kezdett el terjedni a szójafogyasztás. Olyan szlogenekkel, hogy sokkal egészségesebb, mint a hús, mivel csak fehérjét tartalmaz, zsírt nem. Mivel az egészséges táplálkozás egyben hatalmas üzlet is, szintén hatalmas pénzeket ölnek a reklámba, a hatékony termesztésbe. Ennek okán mindenki azt gondolja, hogy a szója vitán felül egészséges, a természetes táplálkozás egyik alappillére.
Biztos mindenki hallott már arról, hogy fiatal sportolók haltak meg a pályán. Nos… egy közös vonás volt mindegyik esetben: a szója. A Nemzeti Sport oldalán érdekes dolgokat olvashatsz ebben a témában.
A Greenpeace szerint a termékek nagy részén nem olvasható az, hogy génmódosított összetevőt tartalmaz. Leggyakrabban a töltelékes húsáruk, kekszek, ostyák, csokoládék tartalmaznak ilyen összetevőt. Tehát, amikor gyermekeinknek vásárolunk, azt ésszel tegyük…