Az Environmental Performance Index (EPI) 180 országot rangsorol minden évben az alapján, hogy mennyire proaktívak a a környezeti egészség és az ökoszisztéma megvédésére tett törekvések terén. Magyarország a 43. helyen áll a 100-ból elérhető 65,01 ponttal. De nézzük, kik vannak az első öt helyen, és mit tanulhatunk tőlük!
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/5 Svájc
87,42-es EPI-vel Svájc a világ legzöldebb országa, és ennek számos oka közül az egyik a széles körű környezetvédelmi politikája. Zöld gazdasága ösztönzi az erőforrások felelősségteljes felhasználását, elősegíti a megújuló energiaforrások alkalmazását, és hangsúlyozza az újrahasznosítás fontosságát. Ez sokkal közelebb hozta Svájcot a OneEarth azon célkitűzéseinek eléréséhez, hogy a következő 30 évben 100%-ban megújuló energiát használjon, a világ földjeinek és óceánjainak 50%-át megóvják és helyreállítsák, és átálljanak a szén-negatív mezőgazdaságra. A szén-negatív környezet kialakítása érdekében a svájciak aktívan dolgoznak az üvegházhatású gázok elleni harcon. Ennek egyik módja a szén-dioxid adó.
A szén-dioxid-adó azzal jár, hogy kissé megemeli a kibocsátáshoz hozzájáruló dolgok, például a benzin és a fűtés árát, annak érdekében, hogy ösztönözze a vállalatokat és az egyéneket környezetbarát alternatívákra.
A svájci kormány aktívan korlátozza a városi terjeszkedést is, amely potenciálisan több szennyezést eredményezhet. A svájci területrendezési törvény megőrzi az ország természeti területét, ami különösen fontos a kristálytiszta tavak és víziutak védelmében, valamint hozzájárul a víz magas minőségéhez.
Ha a franciákról van szó, lehet, hogy a hedonista örömök, és nem feltétlenül az erőforrások gondos felhasználása és a szigorú szabályozások jutnak eszedbe, mégis 83,95-ös EPI-vel Franciaország a világ második legkörnyezetbarátabb országa. 2015-ben Franciaország elfogadta az energiafüggőség korlátozására irányuló zöld törvényt. 2025-re várhatóan 25%-kal csökkenti az atomenergia részarányát, 2030-ra a cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-kal történő csökkentése, a megújuló energiaforrások 32%-ra történő növelése és a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának 30%-kal történő csökkentése.
Franciaország azt reméli, hogy 2050-re 50%-kal tudja csökkenteni az energiafogyasztását.
Ezt a 2018-ban elfogadott energiaprogramra alapozzák, amely az energiahatékonyságra összpontosít. Mit jelent ez az átlagos francia polgár számára? A kormány ösztönzi és fejleszti a környezetbarátabb közlekedést, mint például az elektromos és vezetés nélküli autók használatát, valamint „átváltási bónuszt” ad azoknak, akik a fosszilis tüzelésű járművek, kazánok és egyéb hasonló használati eszközöket zöldebbre cserélik.
Dánia föld alatti vízkészlete az egyik legtisztább a világon. A Dán Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) szerint ez az ország következetes erőfeszítéseinek eredménye. Az ország szennyvizének tisztítására és a vízi környezet védelmére több mint 1000 vízkezelő berendezést építettek ki. Talán részben a sok szennyvíztisztító telep fenntartásával járó költségek miatt Dániában a víz ára meglehetősen magas, de végső soron ez a környezet szempontjából jó dolog. Hasonlóan a szén-dioxid-adók működéséhez, az ország magas vízárai visszatartja polgárait a pazarlástól. Dániában található a világ legkörnyezetbarátabb városa, Koppenhága is.
Ebben a városban áll a CoppenHill, egy erőmű, amely a hulladékot tiszta energiává alakítja, így hő- és villamosenergiát állít elő több tízezer helyi háztartás számára, de ez még nem minden. Sí- és snowboard-lejtőként is működik!
Koppenhága ezenkívül megkönnyíti a polgárok számára a környezetbarát közlekedést. A városi buszok mindegyike elektromos, olcsón lehet bérelni elektromos kerékpárokat, és a világ legtisztább víziútjain elektromos, napelemes hajókkal utazhatnak.
Dániához hasonlóan Málta magas EPI számának köze van a magas színvonalú ivóvízhez, vízellátáshoz, vízkészletekhez és szennyvízkezeléshez, amelyek mindegyike tökéletes pontszámot kapott. Ez nagyrészt Málta azon erőfeszítéseinek köszönhető, hogy proaktívan felhasználják a víz minden egyes cseppjét, mert nem sok van belőle. Az országban tapasztalható alacsony csapadékmennyiség és magas hőmérséklet alacsony természetes vízmennyiséget és jelentős veszteségeket eredményez az evapotranszpiráció révén – nyilatkozta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
Hogy mit jelent ez a lakosok számára? Először is, a vízárak magasak, ami ösztönzi a háztartási felhasználás csökkentését. Másodszor, a piac nagy szerepet játszik a vízfogyasztás ellenőrzésében.
Például az olyan WC-k, mosógépek és mosogatógépek beszerzése, amelyekben szükségtelenül nagy mennyiségű vizet használnak, egyre nehezebbé válik, ami miatt az emberek a környezetbarátabb alternatívákat választják. De más politikai intézkedések is vannak, amelyek segítenek Máltának zöldebbé válni: a 2030-as Nemzeti Energia- és Klímaterv, az éghajlat-változási törvény és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégia. Mindegyik fellépésre szólítja fel mind a polgárokat, mind a kormányt az éghajlatváltozás enyhítésére különféle erőfeszítések révén, például faültetéssel és az „alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé irányuló finanszírozási eszközök felhasználásával”.
A svéd környezet-politikában az 1990-es évek eleje hozott fordulatot, amikor az olajról a távfűtésre tértek át. Most a svéd lakóépületek melegvíz- és hőmennyiségének több mint 80 százalékát táplálja ez a alternatív fűtési forma, amely jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Svédországban található Växjöt Európa legzöldebb városának is nevezik.
Itt nem csak központi fűtést használnak, de a tömegközlekedés is biogázra támaszkodik, amit gyakran élelmiszer-hulladékból állítanak elő. Svédország más területein passzív házakat használnak, amelyek az emberek testhőjéből, elektromos készülékekből és a napfényből nyerik az energiát a házak fűtésére. A stockholmi központi állomáson napi több mint 250 000 ingázó testhőjéből termelik a fűtést.
Västra Hamnen egy másik példa egy hihetetlenül környezetbarát svéd vidékre, amely teljesen szén-semleges és a megújuló energiára támaszkodik. A környék hulladékgazdálkodás szempontjából is példamutató. A háztartási hulladékot vákuummal egy központi földalatti tartályba szippantják, ahol az élelmiszer-hulladékot összegyűjtik. Augustenborg szintén egy ökológiai szempontból virágzó város. 2010-ben 10.000 épületnek volt itt zöld teteje, amely elnyelte az esővizet, csökkentve ezzel az áradások számát.
