Az elmebaj a belekben kezdődik? Megvan rá a bizonyíték

Az elmebaj a belekben kezdődik? Megvan rá a bizonyíték

Címlap / Életmód / Egészség / Az elmebaj a belekben kezdődik? Megvan rá a bizonyíték

A történelem során ugyanis egészen kegyetlen gyógymódok is elterjedtek, melyeket különböző intézményekben napi szinten alkalmaztak, s a maga idejében ezt nevezték modern orvoslásnak. Ilyen gyógymód a fogak kihúzásától kezdve, az elektrosokkon át az órákig tartó forróvizes fürdőkig számtalan variációban létezett. S ha egyszer valakit elmebajosnak nyilvánítottak (ez megtörténhetett azért is, mert lusta volt vagy elvesztette a gyermekét, netán lőtt sebet kapott a háborúban), annak nem volt már reménye a szabad életre.

Azok számára, akik elfogadják, hogy valójában két idegrendszerünk van, nem lehet meglepetés a címben rejlő állítás. Az egyik a központi idegrendszer, ami az agyból és a gerincvelőből áll, a másik az enteriális idegrendszer, amely a bélrendszerben kap helyet. Mindkettő ugyanabból a fajta a szövetből alakul ki, amelynek egy része a magzati fejlődés során az egyik, másik része a másik idegrendszerré alakul, s a két rendszert a bolygóideg köti össze.

Más megközelítésben azt is mondhatjuk, hogy a beleinkben működik az érzelmi agyunk. Ezt érzések formájában is tapasztalhatjuk. Ha izgatottak vagyunk, szerelmesek vagyunk, vagy ellenkezőleg: ha szorongunk, félünk, az a testünkben is jól érzékelhető, jellegzetes változást idéz elő ezeken a területeken. Másrészt nem csak az agyban, hanem a beleinkben is vannak neuronok.

A szerotonin nevű hormon, amely szerepet játszik a hangulat kontrollálásában, legnagyobb koncentrációban a belekben van jelen és nem az agyban.

Elégtelen mennyiségű szerotonin esetén megmagyarázhatatlan félelmekkel küzdünk, görcsösen reagálhatunk a környezeti változásokra.

Az azonban még a jövő egyik kihívása, hogy több bizonyítékra bukkanjanak a kutatók arra vonatkozóan, hogy a bélben élő baktériumok képesek megváltoztatni a gondolkodásunkat.

Eddig erről tudományos-fantasztikus filmekben hallottunk leginkább, holott az 1700-as években Philippe Pinel francia orvos már leírja, hogy az elmebaj okait a gyomorban és a belekben kell keresni. Akkoriban Pinel előtt még nem voltak ismertek a bélben lakozó élőlények milliárdjai, ő csupán több évtizedes tapasztalataira hagyatkozhatott. Ma már világszerte folynak kísérletek a témában, az utóbbi években egyre gyakrabban jelennek meg tudományos témájú írások, melyek megerősítik 18. századi francia orvos feltevését.

Rob Knight és Brendan Buhler 2015–ben megjelent könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy a bélagyban élő több ezer baktérium populációjának nagysága és összetettsége szoros párhuzamot mutat a kedélyállapottal és az idegrendszeri működéssel.

Egy kanadai egyetem azzal támasztotta alá ezt az állítást, hogy a nyugodt életű egerek bélflóráját stresszes életet élő egerekével fertőzték meg, s ezáltal a kiegyensúlyozott példányok is félénkké, szorongóvá váltak. Az utóbbi évtizedek megdöbbentő felfedezése volt, hogy minden felnőtt ember szervezetében 1-1,5 kg mikroorganizmus él (baktériumok és gombák), ezek fajszáma elérheti az ezret és sejtjeik száma több, mint az adott emberé.

S hogy mit csinálnak ezek az apró élőlények a testünkben jelen pillanatban? A barátságosabb részük éppen az immunrendszerünket erősíti, és az emésztést segíti, vagy vitaminokat termel. Eközben megküzd azokkal a baktériumokkal, melyek szintén a bélrendszerünkben élnek, de céljuk a mi testi épségünk károsítása.

Mindezek olyan szemmel látható és jól nyomon követhető események, amiket mikroszkóppal is vizsgálhatunk. A bélbaktériumok mentális egészségre gyakorolt hatása ennél jóval bonyolultabb feladat, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jó irányban keresgélünk.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást