A pingvinek kövekkel jegyzik el egymást. 10 elképesztő tény az állatvilágból

Olyannyira, hogy Ausztráliában nem egyszer előfordult, hogy a rendőrök féltek, zsákutcába fut a nyomozás a helyszínen vett vegyes ujjlenyomatok miatt. A koalamackó nem hasonlít ránk, de ujjlenyomata ugyanolyan íveket és köröket formál, mint a mieink, ezek szerint pedig a bűnöző koaláknak is érdemes kesztyűt húzniuk.

Ezek az óriás rágcsálók úgy azonosítják egymást, hogy összeérintik a metszőfogaikat, ami úgy néz ki, mintha érzéki csókot váltanának.

Ez a különleges cetfaj egy hosszú, egyenes szarvval rendelkezik, tulajdonképpen olyan, mint egy vízi unikornis. A középkorban az agyar értéke az aranyéval vetekedett. de amit mi agyarnak látunk, az valójában egy meghosszabodott fog (mindig a baloldali), aminek külön idegvégződései is vannak.

A hím pingvin sokáig keresgéli a legszebb, legkerekebb követ, amivel megpróbálja elnyerni szíve választottjának szívét. Ha a nősténynek tetszik a kő, akkor elfogadja és mehet is a lagzi! Érdekes, ha belegondolunk, nálunk embereknél is egy szép „kővel” történik az eljegyzés.

Még nálunk is egész nap kínozzák a legyek szegény szarvasmarhákat, Afrikában pedig még nehezebb a helyzetük. Egy tanulmány azonban rávilágított, hogyha a teheneket zebracsíkosra festik, lényegesen kevesebb légy csípi meg őket. Ennek oka a tudósok szerint az, hogy a csíkos minta egyfajta rejtőszínként funkcionál és optikai illúzióként zavarja meg a rovarokat.

A majmocskák nagyon aranyosak, ugyanakkor felettébb undorítóak is tudnak lenni. A kapucinus majom – vagyis a közönséges csuklyásmajom – például a kezére vizel és úgy tisztíja, hogy miért, arra még nem tudjuk a pontos választ.

99,2 decibel. Ez olyan hangos, mintha egy hangversenyt hallgatnánk, méghozzá az első sorból. Az állatvilág – saját testméretéhez képest – leghangosabb tagja egy bogárka, a micronecta scholtzi. A rovar ráadásul a vízben él és „hangszere” - amivel ezt az éktelen zajt csapja - nem más, mint pénisze, amelyet a hasához dörgöl.

A törpe lajhármaki kinézete tündéri, bár elég hegyes fogai vannak. Azonban nem ettől érdekes állat, hanem azért, mert ő az egyetlen „mérges” főemlős. Nem úgy mérges, mint aki haragszik, hanem mint a kígyók vagy pókok, ugyanis a könyökénél található mirigyeiben mérget gyűjt, amit védekezésre használ. Előfordult már, hogy embernél a harapás a méreg miatt anafilaxiás sokkot idézett elő, ezért érdemes óvatosan dédelgetni a lajhármakit.

Nemcsak mi, emberek lazítunk egy kis alkohollal, a csimpánzoknál megfigyelték, hogy előszeretettel fogyasztanak erjedt pálmalevet, aminek ugyanolyan hatása van rájuk, mint mikor mi felöntünk a garatra. Vajon a csimpánzoknál is vannak alkoholisták?

A hideg égövben előfordul, hogy a téli időszakban hónapokig nem kel fel a Nap. Ehhez alkalmazkodott remekül a rénszarvas, aminek szemében – a fényvisszaverő rétegben – változás történik: kékre vált, aminek köszönhetően visszaveri a fényt a szem belsejébe, így az állat jobban lát a sötétben.