Egy átlagos nő élete során körülbelül egy kisebb lakás árát költi a hajára, időben pedig évente hat egész napot töltünk a frizuránkkal foglalkozva. Megdöbbentő tehát, mennyi pénzt és energiát pazarlunk a hajunkra, amivel ráadásul sokszor nem is vagyunk elégedettek.
Mindenkinek van legalább egy fodrász horror-sztorija. Van, akit dús hajkoronával áldott meg az élet és van, akinek csak kis piheszerű hajacska nő a fején, de mindannyian jártunk már úgy, hogy a fodrász elrontotta frizuránkat, mi pedig erőltetetten mosolyogva mégis azt mondtuk, hogy tetszik. Amikor viszont egyszer a hátközépig érő hajamból csinált egy fodrász vállig érőt, annak ellenére, hogy csak a végéből akartam egy kicsit vágatni, akkor határozottan kifejeztem neki a nemtetszésem. A válasza az volt, hogy „ezt dobta a gép”. Mindez ráadásul az egyik legnagyobb presztízsű fővárosi szalonban történt, ahova – mondanom sem kell – azóta sem tettem be a lábam.
Két éve pedig egy barátnőm bejáratott és ajánlott fodrászához mentem hajat festetni, aminek az lett az eredménye, hogy a hosszú hajamból bubi frizura lett, mert elégette a végét. Az ilyen történetek után nehéz újra bizalommal beülni egy új hajszobrász székébe és sajnos megint bajban vagyok, mert a mostani imádott fodrászom a nyáron Kanadába költözik a vőlegényével. Viszont ma már tudom, mik azok a figyelmeztető jelek, amik arra utalnak, hogy amatőr vagy nemtörődöm szakemberrel van dolgom. Ha sorstársam vagy, és éppen új fodrászt keresel, az alábbi három dologra figyelj, nehogy kóklerbe fuss.
Igénytelen szalon
Ez már az elején gyanús volt, de barátnőm – aki el is jött velem – annyira bizonygatta, hogy ennek ellenére szuper a lány, hogy végül engedtem, hogy szépen elégesse a hajam. Jó lecke volt, azóta tudom, hogy aki a környezetére ilyen igénytelen, az a munkájára is az, és esélyes, hogy elavult festékeket és vegyszereket is használ.