Szomorúság, fájdalom, indulat, kétségbeesés, utálat. Megannyi sötét érzelem, amelyet cipelve az ember sokszor teljesen tehetetlennek érzi magát. Ahelyett, hogy magunkba zárnánk és felőrölne, a pszichológusok szerint katalizátorként hat, ha kifejezzük őket.
Alig beszélünk róla
Az érzelmekről való beszélgetés viszonylag rövid idő alatt drámaian megváltozott. Amíg a „baby boomer” generáció tagjai, vagyis az 1945-65 között születettek soha nem beszélnek róluk, az X-generációsok, az 1965-80 közöttiek nagyon erősen megszűrik, hogy kivel osztják meg emócióikat. A millenniumi korcsoport tagjai (1981-95) egyre többször fordulnak terapeutához, az 1995 után született nemzedék tagjai pedig jórészt hamis vagy torz képet tükröznek érzelmeikről az őszintétlen közösségi médiában.
Függetlenül attól, hogy valaki egy életen át képes megtartani a pókerarcát az érzelmi életével kapcsolatban, vagy éppen képes megosztani azt másokkal, fontos tudni, hogy a kommunikáció módja befolyásolja az érzelmekkel való megbirkózás képességét.
A mentális szaktanácsadók szerint létezik olyan módszer a kellemetlen és negatív érzetek el- és megismerésére, amely pozitívan hathat a rossz lelkiállapotra és a pszichére.
Konkretizáld az érzéseidet
Nevezd meg a negatív érzelmeidet. Amikor kunkorodik benned a kérdőjel, hogy valójában miért is érzed rosszul magadat, akkor itt az ideje egy kis önanalízisnek. Járd körbe, fejtsd meg kialakulásuknak az okát, elemezd ki, hogy ki és mivel járult hozzá a rossz lelkiállapotodhoz. Lisa Feldman Barrett pszichológus professzor több évtizedes kutatás után azt állítja, hogy nincsenek beépített érzelmi áramkörök az agyban, tehát nem vagyunk kiszolgáltatva az emócióknak.
A rossz érzések felülvizsgálata az érzelmi intelligencia egyik hatékony módszere ahhoz, hogy túllendüljünk a negatív állapoton.
Dr. Matthew D. Lieberman és a Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatot végzett a kísérletben résztvevők agyán. Megállapították, hogy az amigdala – ami az agynak a szorongásért és negatív gondolatokért felelős része – sokkal kevésbé aktív, amikor az embereknek lehetőségük van konkrétan kifejezni szavakkal, hogy miért vannak rossz érzéseik.
Nem kell mindig a hurráoptimizmus
Ne rémülj meg attól, ha ellepnek a rossz érzések. Dr. Susan David, a Harvardi Egyetem pszichológusa aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a „pozitivizmus zsarnoksága” uralkodik a közösségi médiában. Mindenfelől ránk zúdul a nyomás, hogy csak boldog gondolatokat érezzünk és mutassunk ki, mindeközben a nehezebb, bonyolultabb és negatívabb emóciókat egyenesen rossznak titulálja a társadalom. Az élet nem csak szivárványból és óriási, mosolygó „szmájlikból” áll.
A szomorúságnak, feladásnak, letargiának vagy tombolásnak is helyet kell adni, anélkül, hogy ettől kényelmetlenül éreznénk magunkat.
Ez a másik végpontú tapasztalás ugyanúgy hozzátartozik az egészséges pszichés szocializációhoz.
Találj jó partnert hozzá
Az életben mindannyian szenvedünk néha. A rossz érzelmek elkendőzése helyett hatékony módszer a lelki gyógyuláshoz, ha valaki megtalálja a megfelelő embert a feloldó beszélgetésre. Ez lehet egy igaz barát, egy szülő, de ugyanolyan hatékony egy terapeuta vagy mentális mentor. Önmagunk felé is óriási felelősség, hogy ne a felszínes ismerősöknek tárjuk fel a démonainkat, hanem olyanoknak, akikben maximálisan megbízunk, így nem lehet visszaélés vagy passzív válasz a reakció.
A megfelelő emberrel katartikus megkönnyebbülés megosztani a küzdelmünket, de ehhez mindenképpen intim bizalmi kapcsolat szükséges.
Nem szabad a sötét érzéseket kárhoztatni. Szükségünk van ezekre az ellentétekre, hogy felismerjük saját sebezhetőségünket – és ezzel együtt másokét is, hogy értékelni tudjuk nyereségeinket és veszteségeinket egyaránt az életben.
Kép forrása: hplovecraft.mail.ru/Depositphotos.com