Napnyugta - Napi 1perces

Írta: ,

Nem hitte volna, hogy valaha még szerelmes lesz. Két válás keserűsége és anyagi csődje után eszébe sem jutott volna, hogy úgy tud lángolni, mint egy kiskamasz: feladva mindent, s nem törődve a következményekkel.

Mert a következmények azok bizony menetrendszerűen megjelentek. 

– …és akkor most feleségül veszel? – csimpaszkodott a nyakába a fiatal nő.

– Szerintem még most ne rohanjunk ennyire előre… Egyelőre elég lesz, ha csak simán összeköltözünk… – mondta, de tudta: a nő ennyivel nem fogja beérni.

– Természetes, hogy összeköltözünk, de mire a pici megszületik, szeretném, ha akkorra már a feleséged lennék…

– Gondolod, hogy képes leszel egy életen át velem élni? Egy ilyen szeszélyes, morgó, majd' 70 éves vénemberrel, aki ragaszkodik a maga megszokott rigolyáihoz? 

A nő gyengéden megsimogatta a férfi őszülő haját.

– Miért is ne lennék képes? Majd meglátod, hozzám fiatalodsz…

Összeköltöztek, megtartották az esküvőt, megszületett a közös kislányuk, s ő valóban fiatalabbnak érezte magát a koránál. Csak egy dolgot sajnált – azt, hogy hiába ragyogott felettük most a Nap, az elmúlás szele újra és újra meglegyintette, és tudatta vele: bármennyire is szeretné, kevés esélye van arra, hogy férjhez adja a lányát.

Habár, ha bízna a csodákban…