Maradandó élmény - Napi 1perces

Írta: ,

Láthatóan jó a munkahelyi légkör: az irodában mosolygós alkalmazottak várják íróasztalaik mögött, hogy segíthessenek a hozzájuk fordulóknak – azaz nekünk, akik a folyosón türelmesen várjuk, hogy sorra kerüljünk.

Ég a kezük alatt a munka, fogyatkoznak az ügyfelek. Jajvörös hajú, piros miniszoknyáját fekete csipkeblúzzal viselő, agyonsminkelt nő érkezik, piros műkörmeivel méretes bőrtáskájába kapaszkodva. 

– Vannak bent? – kérdezi türelmetlenül, kifogástalan hófehér fogsorát villantva ránk.

– Igen. Azért várunk itt mi is… – feleljük szinte kórusban.

Erre megiramodik, és kopogtatás nélkül határozottan bemegy az irodába. Biztos sürgős az elintéznivalója. Végre én következem, a mellettem álló középkorú férfival egyetemben.

Belépve az ajtón rögvest tüsszögni kezdek – oly tömény az illat, ami megcsapja az orromat.

Az egyik íróasztal körül csoportosul minden ott dolgozó, kíváncsian lépek közelebb: vajon mi olyan érdekes. Az asztal tele parfümös üvegcsékkel, sorra próbálják az illatokat, a vörös hajú lelkesen magyaráz. A középkorú férfi csaknem fulladozik mellettem, ingerköhögésére végre hátrafordul az egyik ügyintéző.

– Ne haragudjanak! Azonnal végzek, már csak fizetnem kell… – mondja, és boldogan leszámolja a 8000 forintot a „Kék óceán” fantázianevet viselő kék üvegcséért, majd mielőtt „ügyintézni” kezd, még fúj egy kicsit a csuklójára.

Kifelé menet még látom, hogy a vörös hajú „tanácsadónőnek” milyen jó napja volt: alig győzi eltenni a pénzt. 

– Kérem! Uram! Nem szeretne vásárolni ezekből a minőségi parfümökből? Nagyon értékes ajándék lenne a feleségének, biztosan örülne neki…

– Köszönöm, nem kérek – menekül ki gyorsan utánam a férfi, majd dohogva hozzáteszi: – Még két hónap múlva is árasztani fogom a tüdőmből és a bőrömből ezt a pacsulit…

Való igaz! És arra még nem is gondolt, mit fog szólni a felesége, ha megérzi róla a női parfümök hisztérikus orgiáját…