Kuriózum - Napi 1perces

Írta: ,

Barbara nézte a szobatársait, miként pakolják ki táskáikat: márkás farmerok, melegítők, pólók, cipők, kozmetikumok kerültek elő a mélyükről – volt, akinek még az alsóneműin is ott díszelgett a márkajel. 

Aztán előkerültek a hazulról hozott ételek: rántott csirke, rántott szelet, sültek, fasírtok, töltött húsok illatoztak az asztalon.

– És Te? Te mit hoztál? – lépett oda hozzá kíváncsian Enikő.

– Én? Még meg sem néztem, mit tett oda anya… 

– Hozd elő Te is, és vacsorázzunk! Igazi terülj-terülj asztalkám lesz megint!

Kiment a szekrényéhez. Még hogy meg sem nézte, mit tett oda az édesanyja! Nagyon is tisztában volt vele. Elővette a kis csomagot, és szemlesütve az asztalhoz vitte.

– Mi ez?

– Szégyenkezve vállat vont. Enikő bontotta ki a gondosan zsírpapírba göngyölt csomagot.

– Lányok! Nézzétek! Paprikás szalonna… 

– Sajnálom… Nekünk csak ez van otthon… Tudom, hogy ez elég gáz… – szabadkozott Barbara, és úgy érezte szégyenében megnyílik alatta a föld.

– Viccelsz? Miért lenne gáz? Istenem! Milyen finom illata van! Igazi kuriózum… – kanyarított belőle egy jókora szeletet Marcsi, majd egy nagy szelet fehér kenyeret a kezébe véve élvezettel falatozni kezdett.

Barbara nézte a szobatársait miként falják fel a kuriózumnak titulált paprikás szalonnáját, és azon elmélkedett, hogy az asztalon tornyosuló sok-sok finomság nekik hetekre megoldaná a családi ebédek gondját.

Nekik ez számítana kuriózumnak.