Ki korán kel - Napi 1perces

Írta: ,

Délelőtt kilenc óra volt. Az idősödő nő gondolataiba merülve haladt a célja felé, amikor az előtte sétáló férfi hirtelen lehajolva felvett valamit a földről.

– Nézze csak! Egy arany karkötő… – tolta az asszony orra elé. – Ha ad kétezer, forintot magának adom!

– Nekem aztán nem kell… – tiltakozott az asszony. – Egyébként lehet, hogy nem is valódi.

– De. Itt van benne a jel… – tolta megint a szeme elé a csillogó ékszert. – Látja? Biztosan sokat ér…

– De miért adná nekem? – csodálkozott a nő. – Bevihetné maga is egy zálogházba, vagy egy ékszerészhez…

– Mert én nekem nincs helyismeretem, azt sem tudom, hol lehet ilyet találni. Meg nagyon sürgősen kellene a pénz is, belázasodott a kisfiam, nincs miből antibiotikumot venni neki – folytatta a férfi szemlesütve.

A nő rövid tétovázás után belement az üzletbe.

Hazaérve feltette a szemüvegét, elővette a nagyítóját – és a „Made in China” feliratot olvasva ráeszmélt: nem egy ékszerrel, hanem egy tapasztalattal lett csak gazdagabb. Talán nem volt elég korán az aranyhoz…