Gyermekkor - Napi 1perces

Írta: ,

A fiatal lányt láthatóan idegesítette a mellette botladozó három év körüli kisfiú. Parancsokat osztogatva terelgette a játszótéren, hol a homokozóból rángatta el, hol a csúszda mellől ragadta karon, nem törődve a gyerek krokodilkönnyeivel.

Márti néni, aki nyugdíjas pedagógusként ahelyett, hogy a virágait ápolgatta volna, még mindig a gyerekek közelében érezte magát a legjobban, nem is tudta szó nélkül megállni a látottakat:

– Miért nem hagyod egy kicsit játszani? Miért jó neked, ha végigordítja az egész várost? 

A fiatal lány, mintha mély álomból ébredne hirtelen az asszony felé fordult:

– Mi köze hozzá? Ne szóljon bele a más dolgába! – felelte elutasítóan.

Márti néni meglepetten meredt a lányra, nem igazán számított ilyen reakcióra.

– Az ilyen viselkedés nem tesz jót senkinek sem: elhiszem, hogy jobb lenne a barátnőiddel lógni, ami miatt te most, ahogy látom, sík ideg is vagy, az öcséd pedig akadályoztatva van mindenben, még a végén belázasodik a nagy sírás-rívásba – érvelt meggyőzően.

Hozzá volt szokva, hogy szép szóval sok mindent el lehet érni a másiknál.

– Még mindig nem értem mit karattyol bele a mások dolgába! Nem kértem tanácsot: úgy nevelem a saját gyerekemet, ahogy ÉN azt akarom! – felelte indulatosan a lány, majd durván felkapta a hisztériázó kisfiút, és elviharzott.

Márti néni elgondolkozva meredt utánuk, és sajnálkozva gondolt a kisfiúra – mi lesz így belőle, milyen lesz a gyermekkora, amikor egy gyerek gyerekeként kell felnőnie?