Áramlat - Napi 1perces

Írta: ,

Teljesen belefeledkezett abba, amit csinált: mérnöki precizitással mozgatta az ecsetet jobbról balra, fel és le – alsó ajkát beharapva ügyelt, nehogy túlcsorduljon a festék.

– Nem jössz ebédelni? – szólalt meg mellette a másik férfi.

– Hm? – dünnyögött, de a tekintetét le nem vette volna művéről.

– Mondom: nem jössz ebédelni?

– Nem. Még ezt befejezem… – válaszolt foghegyről. Bekeverte az új színt: alaposan, gondosan, csomómentesen.

Határozott, gyors mozdulatokkal dolgozott, észre sem vette, hogy telik az idő – a többiek már vissza is jöttek az ebédről.

– Nem jöttél..

– Ühüm. Épp most fejeztem be…

– FIÚK! A Művész Úr befejezte a nagy művet! – rikkantotta el magát a férfi.

Elmosolyodott. Igen. Kész van. elzsibbadt tagokkal lekecmergett a létráról, hátrább lépett, és megcsodálta alkotását. A falon elhúzott csík pont olyan volt, és pont úgy nézett ki, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A szobafestők Nagy Könyvében… – még ha a többiek ki is gúnyolták érte.