Jó az egészségednek, ha csendben vagy – és ezt a tudomány is bizonyítja

A magas vérnyomást gyakran csendes gyilkosnak nevezik. Éppen ezért van valami ironikus abban, hogy a csend valójában segíthet csökkenteni a vérnyomást. Egy 2006-os tanulmány szerint például arra az eredményre jutott, hogy a zenehallgatás utáni két perces csend jelentősen csökkentette az alanyok pulzusszámát és vérnyomását.

Egy még korábbi, 2003-as kutatás pedig kimutatta, hogy a krónikusan zajos környezet összefüggésbe hozható a szívfrekvencia és a vérnyomás növekedésével. Annyi biztos, hogy ártani nem árthatunk a vérnyomásunknak azzal, ha időnként legalább néhány percet teljes csendben töltünk.

Komoly oka van annak, hogy a fontos vizsgák közben az oktatók és a vizsgabiztosok nem kapcsolnak háttérzenét, ugyanis a csend segíti az összpontosítást. A zaj külső ingereitől megszabadulva az agyunk jobban tud koncentrálni az adott feladatra, ez pedig a vizsgáink mellett a munkánk és a magánéletünk során is hasznos lehet.

A kavargó gondolatok gyakran a szorongás jellemzői, és bár úgy tűnhet, hogy a csend egy nyitott tér lehet a szárnyalásuknak, ennek nem feltétlenül kell így lennie. A csend ugyanis arra is remek lehetőséget kínál, hogy lelassítsunk, időt szakítsunk a körülöttünk lévő dolgok megfigyelésére, és egyszerűen csak élvezzük a nyugalmat. Ha ez sikerül, akkor a bennünk kavargó gondolatokon is hamarabb túl tudunk jutni.

Ugyanaz a tanulmány, amely a zaj koncentrációra gyakorolt hatását mutatta ki, azt is megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik a háttérben zajjal végezték a feladatukat, magasabb volt a kortizolszintje. Ez arra utal, hogy a zaj felgyülemlése mentális stresszhez és túl sok kortizol felszabadulásához vezethet. Ha pedig a kortizolszint rendszeresen magas, az hosszú távon súlygyarapodást, túlterheltségérzetet és alvási nehézségeket okozhat.

Úgy érzed, hogy több kreatív energiára lenne szükséged? A csend ebben is segíthet, ugyanis, ha rendszeresen időt szánsz arra, hogy kizárd a külvilág zajait, sokkal hatékonyabbak lesznek a problémamegoldó készségeid, ezáltal pedig a kreativitásod is növekedni fog.

A legtöbbünknek csendes környezetre van szüksége az alváshoz, de az sem árt, ha már napközben megalapozod azt, hogy pihentetően tudj aludni. A csend és a nyugodt időszakok serkentik az agy működését és oldják a feszültséget, ami jobb közérzetet eredményezhet. Ha mindezek megvalósulnak, akkor szinte biztos, hogy az alvásod minősége is javulni fog.

Amikor csendben vagy, meghívást kapsz a jelen pillanatainak megélésre. Noha késztetést érezhetsz arra, hogy egy tevékenységgel, beszélgetéssel vagy zenével kitöltsd a teret, tudatosan dönthetsz úgy, hogy a csendnél maradsz. Így lehetőséget adsz magadnak arra, hogy rendezd a gondolataidat és kiegyensúlyozottabb legyél.

Tény, hogy nem mindig van lehetőségünk elmenekülni a világ zajai elől, de egy kis elszántsággal könnyen több csendes, nyugodt pillanatot vihetünk a mindennapjainkba. Ha a csend számos egészségügyi előnyét figyelembe véve te is úgy érzed, hogy több nyugalomra van szükséged, akkor ragadj meg minden alkalmat a csend megélésére.

Ez legkönnyebben úgy sikerülhet, hogy minden háttérzajt megpróbálsz csökkenteni, amikor csak lehet, nem használsz fülhallgatót, legalább hetente néhányszor korábban kelsz fel otthon, mint a többiek, és vezetés közben sem hallgatsz mindig zenét. Ha több időd van, alkalmanként egy-egy nyugodt természetközeli helyet is érdemes felkeresned, ahol tényleg csak magadra és a csendre koncentrálhatsz.