Folyamatosan zajos világunkban, amely tele van háttérzenével, igény szerinti műsorokkal, a háztartási eszközök hangjával és a sugárutak zúgásával, sokan szinte egyáltalán nem tapasztalunk igazi csendet. Tudományos kutatások alapján azonban ez nem olyan pozitív tény, ugyanis számos egészségügyi előnnyel járhat, ha több időt töltünk csendben.
VIDEO Év végi fejlődés horoszkóp: ez az, amit még idén kell megfejlődnöd
1/8 Segíthet csökkenteni a vérnyomást
A magas vérnyomást gyakran csendes gyilkosnak nevezik. Éppen ezért van valami ironikus abban, hogy a csend valójában segíthet csökkenteni a vérnyomást. Egy 2006-os tanulmány szerint például arra az eredményre jutott, hogy a zenehallgatás utáni két perces csend jelentősen csökkentette az alanyok pulzusszámát és vérnyomását.
Egy még korábbi, 2003-as kutatás pedig kimutatta, hogy a krónikusan zajos környezet összefüggésbe hozható a szívfrekvencia és a vérnyomás növekedésével. Annyi biztos, hogy ártani nem árthatunk a vérnyomásunknak azzal, ha időnként legalább néhány percet teljes csendben töltünk.
2/8 Javíthatja a koncentrációt és az összpontosítást
Komoly oka van annak, hogy a fontos vizsgák közben az oktatók és a vizsgabiztosok nem kapcsolnak háttérzenét, ugyanis a csend segíti az összpontosítást. A zaj külső ingereitől megszabadulva az agyunk jobban tud koncentrálni az adott feladatra, ez pedig a vizsgáink mellett a munkánk és a magánéletünk során is hasznos lehet.
A kavargó gondolatok gyakran a szorongás jellemzői, és bár úgy tűnhet, hogy a csend egy nyitott tér lehet a szárnyalásuknak, ennek nem feltétlenül kell így lennie. A csend ugyanis arra is remek lehetőséget kínál, hogy lelassítsunk, időt szakítsunk a körülöttünk lévő dolgok megfigyelésére, és egyszerűen csak élvezzük a nyugalmat. Ha ez sikerül, akkor a bennünk kavargó gondolatokon is hamarabb túl tudunk jutni.
Ugyanaz a tanulmány, amely a zaj koncentrációra gyakorolt hatását mutatta ki, azt is megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik a háttérben zajjal végezték a feladatukat, magasabb volt a kortizolszintje. Ez arra utal, hogy a zaj felgyülemlése mentális stresszhez és túl sok kortizol felszabadulásához vezethet. Ha pedig a kortizolszint rendszeresen magas, az hosszú távon súlygyarapodást, túlterheltségérzetet és alvási nehézségeket okozhat.
Úgy érzed, hogy több kreatív energiára lenne szükséged? A csend ebben is segíthet, ugyanis, ha rendszeresen időt szánsz arra, hogy kizárd a külvilág zajait, sokkal hatékonyabbak lesznek a problémamegoldó készségeid, ezáltal pedig a kreativitásod is növekedni fog.
A legtöbbünknek csendes környezetre van szüksége az alváshoz, de az sem árt, ha már napközben megalapozod azt, hogy pihentetően tudj aludni. A csend és a nyugodt időszakok serkentik az agy működését és oldják a feszültséget, ami jobb közérzetet eredményezhet. Ha mindezek megvalósulnak, akkor szinte biztos, hogy az alvásod minősége is javulni fog.
Amikor csendben vagy, meghívást kapsz a jelen pillanatainak megélésre. Noha késztetést érezhetsz arra, hogy egy tevékenységgel, beszélgetéssel vagy zenével kitöltsd a teret, tudatosan dönthetsz úgy, hogy a csendnél maradsz. Így lehetőséget adsz magadnak arra, hogy rendezd a gondolataidat és kiegyensúlyozottabb legyél.
8/8 Mit tehetsz azért, hogy több időt tölts csendben?
Tény, hogy nem mindig van lehetőségünk elmenekülni a világ zajai elől, de egy kis elszántsággal könnyen több csendes, nyugodt pillanatot vihetünk a mindennapjainkba. Ha a csend számos egészségügyi előnyét figyelembe véve te is úgy érzed, hogy több nyugalomra van szükséged, akkor ragadj meg minden alkalmat a csend megélésére.
Ez legkönnyebben úgy sikerülhet, hogy minden háttérzajt megpróbálsz csökkenteni, amikor csak lehet, nem használsz fülhallgatót, legalább hetente néhányszor korábban kelsz fel otthon, mint a többiek, és vezetés közben sem hallgatsz mindig zenét. Ha több időd van, alkalmanként egy-egy nyugodt természetközeli helyet is érdemes felkeresned, ahol tényleg csak magadra és a csendre koncentrálhatsz.