Sorozatnéző vagy sorozatfüggő vagy? Így ismerd fel a jeleket

Bodnár Alexa
Írta: ,

– Kényszeres sorozatnézés esetén a személy napjai nagy részét a sorozatnézéssel tölti, és a fontos életszükségleteket, a szociális kapcsolatokat és akár a munkáját is a sorozatnézésnek rendeli alá. Megvonási tünetként jelentkezhet nála az ingerlékenység, a hiányérzet, a szorongás, a diszfória egy sorozat befejezése után, vagy egy epizód kihagyása esetén. Megjelenhet sóvárgás is két epizód között, illetve egy évad, vagy a sorozat teljes befejezése után – hívta fel rá a figyelmet.

Könnyen válhat sorozatfüggővé az, aki különféle pszichés problémák miatt, mint például a szorongás, vagy az alacsony önértékelés magányos, és nehezen teremt kapcsolatot más emberekkel, illetve akinek kialakulatlan az identitása, szűk az érdeklődési köre, nincs hobbija.

A sorozatfüggőség a tizenéves kortól az időskorig bármilyen korosztályt érinthet, és sorozatfüggőségre gyanakodhatunk valakinél, ha azt látjuk, hogy túl sok időt tölt sorozatnézéssel, kötelességeit és alapvető szükségleteit a sorozatnézésnek rendeli alá, érzelmi életét és beszédtémáit a sorozatok határozzák meg, szociális kapcsolatait elhanyagolja, kialvatlan, meghízik vagy lefogy, egy sorozat befejezését követően pedig akár ingerlékennyé is válhat.

Könnyen válhat sorozatfüggővé az, aki különféle pszichés problémák miatt, mint például a szorongás, vagy az alacsony önértékelés magányos, és nehezen teremt kapcsolatot más emberekkel, illetve akinek kialakulatlan az identitása, szűk az érdeklődési köre, nincs hobbija. A sorozatfüggőség tünetei lehetnek, ha az illető elveszti az időérzékét, elszigetelődik, csökken a realitásérzéke, sóvárog az új részek, új évadok után, és jelentkezhetnek nála megvonási tünetek, amikor nincs lehetősége a sorozatnézésre, elhanyagolhatja a munkáját, és még az érzelmi életét is a sorozat történései határozzák meg, és akár kialvatlanság, esetleg evészavar is kialakulhat nála.

– Ilyen helyzetben leginkább úgy segíthetünk valakinek, ha kitartóan próbálunk olyan időpontot keresni, amikor hajlandó találkozni velünk, és elbeszélgetni vele arról, milyennek látja a saját helyzetét, gondot okoz-e neki a sorozatnézés kontrollálása. Ha felismeri problémáját, és szeretne rajta változtatni, kínálhatunk neki alternatívákat a szabadideje eltöltésére, amelyek lehetőleg társas tevékenységek. Természetesen súlyos esetben érdemes akár egy szakembert is felkeresni – tette hozzá Köves Cecília –, elsősorban pszichiátert, klinikai szakpszichológust vagy addiktológiai konzultánst.