Nem jön az álom? 5 kevéssé ismert ok az inszomnia hátterében

Írta: ,

Mindannyiunkkal előfordul, hogy nehezebben alszunk el, de ha hosszabb távon sem tudod kipihenni magadat, annak akár nagyon súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Ezért is érdemes minél előbb rábukkanni az álmatlanság okára!

1/6 Mi az inszomnia?

Az inszomnia, vagyis álmatlanság egy alvászavar, egészen pontosan az elalvás zavara, ami a leggyakoribb probléma ezen a téren.

Jelentkezhet időszakosan, például stressz hatására vagy utazáskor, időzónák átlépésekor, illetve ha valamilyen életmódbeli körülmény nehezíti meg az elalvást. Krónikus álmatlanságról akkor beszélünk, ha a probléma már legalább 3 hónapja fent áll.

Fontos tudni, hogy az inszomnia jellemzően egy tünetegyüttes része, azaz többnyire más problémákkal együtt jelentkezik, így ezekkel együtt érdemes az okát keresni. Számos betegség van, amely az álmatlanságot okozhatja.

2/6 Pajzsmirigy problémák

A pajzsmirigy túlműködése magasabb pulzusszámot, emésztési zavarokat, szorongást, feszültséget okoz, jellemző tünetek lehetnek még az izzadás, nőknél a menstruációs zavarok is.

Mivel a túlteljesítő pajzsmirigy nem csak a testre, de a kedélyállapotra is hatással van, könnyen okozhat alvászavart is, ráadásul a beteg sokáig azt gondolhatja, hogy esetleg valóban csak és kizárólag a stresszel van gondja, meg kell próbálnia lazítani, és akkor a szorongás, alvászavar is elmúlik.

Ha a pihenés, regenerálódás nem segít, érdemes egy rutinvizsgálat során a pajzsmirigyed működését is ellenőriztetni!

3/6 Inzulinrezisztencia

Míg a cukorbetegséget ma már egy egyszerű vérvizsgálattal is ki lehet mutatni, az inzulinrezisztencia diagnosztizálásához speciális vérképre van szükség, emiatt a betegség sokszor rejtve marad. Ez azért is nagy baj, mert az inzulinrezisztencia sokszor csak akkor okoz jellemző tüneteket, amikor már elég nagy a baj.

A hasnyálmirigyben termelődő inzulin, amely a vér cukortartalmáért felelős, egyben az agy és a sejtek energiaellátásáért is felel.

Ha a cukorszint nem kiegyensúlyozott, az megnehezítheti az elalvást, így az inszomnia akár ennek a csendes betegségnek is egy tünete lehet.

4/6 Neurológiai problémák

Az elalvás során az agyunk egyik üzemmódból a másikba kapcsol, ami egy betanult folyamat – ezért is van, hogy a kisbabáknak sokszor segítségre, ringatásra, dallamokra van szükségük ahhoz, hogy álomba merüljenek.

Egyes agyi kondíciók, például az Alzheimer vagy a Parkinson-kór megváltoztathatják az agy kémiáját, és így azt a metódust is, ahogyan elalszunk.

Bár nem kimondottan gyakori, de az alvászavar hátterében neurológiai panaszok, akár agyi problémák vagy daganatok is állhatnak.

5/6 Nyugtalan láb szindróma

Talán mókásan hangzik a neve, de komoly betegségről van szó. Az érintett betegek intenzív késztetést éreznek arra, hogy lefekvéskor, vagy akár csak nyugalomba helyezett lábukat is megmozdítsák, rúgjanak vele, vagy rángassák.

Természetesen nem arról van szó, hogy egy-egy mozdulatot teszel, vagy hogy kényelmesen elhelyezkedsz, hanem hogy még ha akarod, akkor sem tudod megállni, hogy a lábadat mozgasd.

A betegség gátolja az elalvást, így gyorsan vezethet komolyabb szövődményekhez.

Többféle súlyossági foka lehet, azonban valamilyen mértékben a lakosság körülbelül 10%-át érinti, és nőknél valamivel nagyobb az előfordulási aránya.

6/6 Szorongási zavar vagy depresszió

A kóros szorongást és a depressziót nem szabad összetéveszteni egy rossz időszakkal, vagy egy kis lehangoltsággal – míg utóbbi mindenkivel előfordul, és idővel magától is elmúlhat, az előbbi egyértelműen klinikai segítséget és akár gyógyszeres kezelést igényel.

Nagyon fontos, hogy ha a tüneteket tapasztalod, ne szégyellj orvoshoz fordulni, segítséget kérni.

Ha az alvászavar több hónapja fentáll, és úgy érzed, levert, kimerült, letargikus vagy, vagy éppen állandóan feszültnek, idegesnek érzed magad, vagy ilyen embert látsz a környezetedben, fontos, hogy minél előbb szakemberhez jussatok, aki segíteni tud.