A mentális egészségünk megőrzése diétával – Hogyan befolyásolja a gyomrod az agyad működését?

Irimiás Alíz
Írta: ,
A mentális egészségünk megőrzése diétával – Hogyan befolyásolja a gyomrod az agyad működését?

Kép forrása: bnenin/depositphotos.com

Remeg a gyomrom, ha valami miatt ideges vagyok, néhány falat sem csúszik reggelire, ha komoly megpróbáltatás elé nézek, és a hasmenés sem ritka, ha stresszes helyzet előtt állok. A szorongás kihat a gyomorra és a bélrendszerre is, illetve a korai életszakaszban elszenvedett stressz is alapvetően meghatározza a bélrendszer későbbi állapotát.

Minden baj a belekben kezdődik

Depresszió esetén nem a beteg gyomra az első, amit vizsgálni szoktak, George Porter Phillips a 20. század elején valamiért mégis ezt tette. Phillips azt vette észre, hogy a melankóliával küzdő páciense gyakran szenved székrekedéstől, és más anyagcserezavarra utaló tünetektől: pl. töredező körmök, fénytelen haj, sápadt arc. Gondolhatta volna azt, hogy a depresszió következményeként alakultak ki ezek a panaszok, ő mégis az ellenkezőjét feltételezte, és azt igyekezett megfejteni, hogy az emésztőrendszer egyensúlyát helyrebillentve csökkenthető-e a depresszió.

Ennek érdekében szigorú húsmentes diétára fogta a pácienseit, akik halat azért ehettek, és kefirt itatott velük, ami segít az emésztésben.

A kísérlete pedig működött. 18 alanya közül 11 teljesen meggyógyult, 2 pedig jelentős javuláson ment keresztül. Az tehát már nem újdonság, hogy a bél és az agy között nemcsak idegi kapcsolat, hanem kétirányú kommunikáció zajlik. A kérdés csupán annyi, hogy miként képes az emésztést serkentő apró baktérium hatni az agyunkra?

Jane Allyson Foster, a kanadai McMaster Univerity kutatója az összefüggést keresi az emésztőrendszer és az agyunk között. Hangsúlyozza, hogy az emésztési probléma a mentális betegségek egyik lehetséges okozója. Ez azt is jelenti, hogy nem mindenkire egyformán hat a diéta, és némely betegek depressziójának gyökeresen más az oka, mint az emésztési rendellenességek.

Gyógyító mikrobák

A bélben található mikrobák nemcsak az emésztésre és az anyagcserénkre vannak hatással, de a szerotonin- és a dopamin-szintre is, illetve az agyi tevékenységek is hatással vannak a bélflóra összetételére. A stressz önmagában képes növelni a gyulladást a szervezetben, ami aztán a bélben található baktériumokra is hat.

Egy kutatás kimutatta, hogy a probiotikumok a mentális egészségért is sokat tehetnek. Nem véletlen, hogy bizonyos probiotikumokat pszichobiotikumnak is hívnak.

A napi joghurt- vagy kefirfogyasztás nyugodtabbá tesz, és a probiotikumok pozitív hatással vannak arra is, hogy a mindenkit megtaláló átmeneti szomorúság ne váljon krónikus depresszióvá.

Megfelelő mennyiségben fogyasztva őket védik a bélrendszert a stressz negatív hatásaitól, gyulladáscsökkentő hatásuk van, és a tápanyagok felszívódását is segítik. Szintén probiotikumnak számít az író, a savanyú káposzta, a miso és a kombucha tea, ami jót tesz a bélrendszer egyensúlyának.