Mennyire kamu az öt másodperces szabály?

Írta: ,

Ha leejted azt a finom, meleg, sajtos pizzaszeletet a földre, tényleg búcsút mondhatsz neki, vagy van valami igazságtartalom az öt másodperces szabályban, és ha elég gyorsan felveszed, még simán megeheted? Mennyire kamu az öt másodperces szabály?

Senki nem tudja, honnan jön a sztori Kép forrása: mimithorisson.com

1/4 Senki nem tudja, honnan jön a sztori

Valószínűleg amerikai eredetű a történet, miszerint ha öt másodpercen belül felkapod a földre esett ételt, annak nem lesz semmi baja, nyugodtan megeheted – öt másodpercen kívül azonban már rámásznak a bacik, és nem ajánlott elfogyasztani. Az öt másodperces szabály már olyan régóta beleivódott az emberek tudatába, hogy gyakorlatilag lehetetlen lenyomozni, honnan jött eredetileg – sőt, több változatban is ismert: van, ahol három másodpercesként emlegetik, és olyan is akad, ahol már tíz másodperc hátrányt is adnak a baciknak.

Egy 2003-as kutatás szerint az amerikai nők 70, a férfiak 56 százaléka ismerte ezt a szabályt, és kiderült, hogy a nők nagyobb valószínűséggel eszik meg a földre ejtett ételt, mint a férfiak.

Egy tudományos kutatás már van róla Kép forrása: thehivemag.com

2/4 Egy tudományos kutatás már van róla

A témában egyetlen tudományos kutatás jelent meg eddig: 2007-ben a Journal of Applied Microbiology című tudományos folyóiratban a Clemson Egyetem kutatói publikálták azt a tanulmányt, ami az öt másodperces szabály valósságát vizsgálta.

Azt akarták kideríteni, hogy mennyi idő alatt lépnek kapcsolatba a földre ejtett étellel a baktériumok.

Kiderült, hogy valójában semmit nem számít, mennyi ideig van az étel a földön – ugyanannyi baktérium került fél perc és egy óra alatt rá. Az, ami valójában számított, a padló baktériumkoncentrációja volt, azaz, hogy mennyi baci várta epekedve, hogy rámászhasson az ételre.

Nem mindegy, hova ejted Kép forrása: c-heads.com

3/4 Nem mindegy, hova ejted

Míg az előző megállapítás annyira nem lep meg senkit (egy koszos padlóról valószínűleg amúgy is rosszabb szájízzel esszük meg az ételt, mint egy tisztára mosottról), az is kiderült, hogy nem mindegy a padló anyaga sem.

A szőnyegről például biztonságosabb enni: a kutatásban szalmonellával fertőzték meg a szőnyeget, és csupán az ott várakozó baktériumok egy százaléka „mászott át” az ételre. Járólap és fa esetében ez a mennyiség 70 százalék volt – elképesztő különbség! Pedig a józan ész azt diktálná, hogy a szőnyeg veszélyesebb helyszín, legalább is az apró szöszök miatt, amelyek még rá is ragadnak az oda ejtett ételre.

Megeheted a leesett ételt? Kép forrása: thekitchn.com

4/4 Megeheted a leesett ételt?

Valójában nem lehet arra egyértelműen válaszolni, hogy a leejtett ételt megeheted-e, vagy inkább hagyd ott. Mivel az időtartamban nincs különbség (ennyit az öt másodpercről), inkább azt vedd számításba, hogy mennyire tiszta az a felület, amire leejtetted a kaját. Otthon, egy viszonylag karbantartott konyhapadlón kevesebb a veszélye egy fertőzésnek, mint a nyílt utcán, a betonon.

De nem mindegy az sem, hogy milyen baktériumok vannak a padlón – az E. coliból például akár tíz sejt is elegendő ahhoz, hogy nagyon kemény betegséget szedj össze, akár halálosat is! Persze az, hogy ez a baci a konyhai padlódon várjon a lehetőségre, elég kicsi, úgyhogy maradj csak a jól bevált, tisztított felületeknél, és nem lesz gond.