Koronavírus: Egy amerikai orvos válaszol - 5 nagy kérdés a betegségről

Zabolai Margit
Írta: ,

Másról sem beszélünk, mégis még mindig vannak kérdéseink. Mivel a legjobb, ha a szakemberek válaszaira, megbízható forrásokra támaszkodunk, a womenshealthmag.com dr. Keith Roachnak, a NewYork-Presbyterian Kórház belgyógyászának tette fel a leggyakoribb, COVID-19-cel kapcsolatos kérdéseket. Íme a válaszai

Hogyan kell elképzelni a koronavírus járvány kitörését más, múltbeli nagy járványokhoz, például a H1N1-hez vagy a Zikához képest?

A Zika nem jó összehasonlítási alap, mivel a Zikát szúnyogcsípések terjesztik, míg a COVID-19 emberről emberre terjed, noha legelőször egy állaton keresztül jutott el az emberhez.

A fertőzés fertőzőképességét egy szám írja le, amelyet alapszaporodási számnak (R0) nevezünk. A COVID-19 R0-ja a becslések szerint körülbelül 2,2, azaz nagyjából ugyanolyan fertőző, mint az influenza vagy a SARS. Azonban az R0 nem mondd el mindent, amit tudnunk kell, hogy megítéljük, mennyire riasztó egy vírus: a SARS kb. 8000 embert fertőzött meg, míg ebben a szezonban az Egyesült Államokban 36-51 millió influenzaeset fordult elő.

Úgy tűnik, hogy a koronavírus fertőzőképessége hasonló a H1N1 influenzához, de az influenzával ellentétben itt még gyakorlatilag senki nem rendelkezik immunitással, a koronavírus ugyanis egészen egyszerűen túlságosan új ehhez.

Így nincs módja annak, hogy megmondjuk, mennyire fog elterjedni a fertőzés.

Milyen a halálozási arány az influenzához képest?

Nem világos, hogy pontosan mi a halandósági ráta, mivel minden nap érkeznek jelentések új esetekről, ám a WHO március 3-án azt jelentette, hogy világszerte ez körülbelül 3,4 százalék volt, és az idős embereknél sokkal nagyobb az elhalálozás kockázata.

Egy tipikus influenza-szezonban az esetek halálozási aránya körülbelül 0,1%. 1918-ban, amikor a H1N1 influenza 50 millió embert ölt meg, az esetek halálozási aránya 2,5% volt. A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha nem tennénk lépéseket  a koronavírus visszaszorítására, és az ugyanolyan fertőzőnek és halálosnak bizonyulna, mint az 1918-as influenzavírus.

Wavebreakmedia/depositphotos.com

A Kínában is bevetett lezárások és elszigetelődés szükséges lépések a koronavírus visszaszorítására?

Teljes mértékben. Fertőző járvány esetén a közegészségügyi tisztviselőknek csak néhány igazán hatékony eszköze van. Az egyik egy hatékony oltás, amely a COVID-19-re még nem érhető el. Egy másik lehetőség a gyógyszeres kezelés, ha léteztek hatékony vírusellenes gyógyszerek, amelyek még szintén nem bizonyítottak (a vizsgálatok folyamatban vannak). Az utolsó és legrégebb óta működő módszer az emberek távol tartása egymástól.

Kínában az alkalmazott módszerek intenzívek voltak: a fontos összejöveteleket megszüntették, az utazást pedig nagyon korlátozták. Egy 11 millió emberből álló várost teljes egészében karantén alá helyeztek.

Az Egyesült Államokban ezek az intézkedések talán egyszerre lesznek politikai és népegészségügyi kérdések. (Az interjú az előtt készült, hogy a vírus az USA-ba is eljutott volna – a szerk.)

Léteznek-e olyan tünetek, amelyekre már korán felfigyelhetünk, és megkülönböztethetjük a koronavírust más betegségektől?

Nem, a koronavírus pontosan úgy indulhat, mint egy megfázás. A tünetek általában körülbelül 5 nappal az expozíció után kezdődnek, de az inkubációs periódus 14 nap is lehet. Sok esetben nincs is tünet.

A súlyos betegség tünetei: láz, köhögés és légszomj. Ez utalhat a tüdőgyulladásra, a betegség legveszélyesebb formájára, és arra, amely valószínűleg kórházi kezelést igényel.

Mi a helyzet a védőoltással?

Általában egy oltás kidolgozása és tesztelése legalább 3-5 évig tart. Elméletileg egy 18 hónapon belül ki lehet fejleszteni egy oltást a COVID-19 ellen, de ennek egy világrekordnak kell lennie.

Fókuszban

Így tanítsd meg a gyerekednek, mi a jó és a rossz érintés

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba

Tiszta lakás, ragyogó jókedv

Egy mobil, amivel bátran villoghatsz, de nem kerül egy vagyonba