Kiderült, miért szeretjük annyira a szénhidrátokat

Írta: ,

Egy hatodik alapíz lehet a felelős azért, hogy a legtöbben képtelenek vagyunk nemet mondani a szénhidrátokra – kutatók ugyanis kiderítették, hogy valószínűleg képesek vagyunk kiérezni a keményítőt az ételekből, amit egyfajta lisztes ízként érzékelünk, és nagyon nehéz ellenállni neki.

Az ördögi szénhidrát Kép forrása: realfoodbydad.com

1/4 Az ördögi szénhidrát

Biztosan ismerős a helyzet: a hűtő előtt állsz, és szemezel a salátával, de az a fránya maradék pizza folyton odavonzza a tekinteted, bármennyire is próbálod lebeszélni magad róla.

Tépelődsz, tépelődsz, de aztán felsejlik az emlékeidben a pizzakenyér zamata, a forró paradicsomszósz íze és az, ahogyan az olvadt sajt a végtelenségig nyúlik – és végül nyilván nem a salátáért, hanem a pizzáért nyúlsz.

Van egy jó hírünk: ez valószínűleg nem teljesen az akaraterőd gyengeségének köszönhető (üdv a klubban), hanem annak is, hogy képesek lehetünk kiérezni a keményítő ízét az ételekből, aminek nehezen állunk ellent.

A hatodik alapíz Kép forrása: chewtown.com

2/4 A hatodik alapíz

Jelenleg öt alapíz létezik: az édes, a sós, a keserű, a savanyú és az umami – utóbbi, bár hasonlít a Jóbarátok unagijához, nem a teljes éberség állapotát, hanem egy speciális ízt jelent, amit kiérzünk például a paradicsomból, a sajtfélékből, a spenótból vagy a halfélékből.

Utoljára hét éve adtak hozzá az eredeti négy alapízhez újat, az umamit, most viszont újra átírhatjuk a biológiakönyveket: úgy tűnik, hogy az Oregon Állami Egyetem kutatói felfedezték az egyszerűen csak keményítősnek („starchy”) nevezett ízt is, amely megmagyarázhatja, hogy miért imádjuk ennyire a szénhidrátdús ételeket.

A keményítő egyébként összetett szénhidrát, sok összekapcsolódó cukormolekulából álló úgynevezett poliszacharid, amelyről a kutatók korábban úgy gondolták, hogy a cukormolekula-láncokat lebontva édesként érzékeljük, külön nem tűnik fel az ízlelőrendszerünknek.

Lisztes, tésztás érzés Kép forrása: therecipecritic.com

3/4 Lisztes, tésztás érzés

Az egyetem kétrészes kutatást végzett a témában: az első etapban a résztvevőknek különböző szénhidrátoldatokat kellett megkóstolniuk, majd elmondaniuk, mit éreztek. Jellemzően mindenki képes volt kiérezni a szénhidrátot belőlük, az európai emberek tésztához, az ázsiaiak rizshez hasonlították az ízét, legtöbben viszont abban egyeztek meg, hogy a liszthez hasonlít a leginkább.

A kutatás második részében az alanyoknak olyan vegyületeket is adtak, amelyek megakadályozták, hogy a nyáluk lebontsa a cukormolekula-láncokat kisebb részekre, ekkor már nem sikerült kiérezniük a lisztes ízt. A kutatók ezért arra következtetnek, hogy – ellentétben azzal, amit korábban gondoltak – a rövidebb cukormolekula-láncok okozzák a lisztes érzést, és egyáltalán nem édes érzetet hagynak a szánkban.

Még nem kell átírni a tankönyveket Kép forrása: thepioneerwoman.com

4/4 Még nem kell átírni a tankönyveket

Ahhoz azonban, hogy ebből az ízből hivatalosan is hatodik alapíz lehessen, még nagyon gyerekcipőben jár a kutatás. Az első és legfontosabb feladat most a tudósok számára az lesz, hogy megtalálják a nyelven azokat a receptorokat, amelyek képesek érzékelni külön ezt a keményítős ízt, enélkül ugyanis hivatalosan soha nem fogják elismerni, hogy valóban képesek vagyunk kiérezni.

Aztán az is feladat lesz még, hogy bevéssék a köztudatba, hogy valójában hat alapíz létezik – még az ötödikről is alig tud valaki, legtöbben azt a négyet ismerjük, amelyeket az iskolában tanítottak nekünk. Pedig ha valóban minden kétséget kizáróan kiderül, hogy a szénhidrát ízét is külön érzékeljük, megmagyarázhatja, hogy miért választjuk inkább azt a hizlaló, egészségtelen pizzát a ropogós saláta helyett.