Kávézás pro és kontra – Káros szenvedély vagy gyógyhatású élvezeti forrás?

Írta: ,

Kávé – álmos reggelek, koffein, rítus, családi ebédek, csészecsörömpölés, illat, kockacukor, édes gyerekkor. Nekem ezek jutnak eszembe a szó hallatán. A fekete nedű a szó legszorosabb értelmében átitatja a hétköznapokat, és szinte lehetetlen megkerülni. A kávézás mellett és ellen is igen sok érvet hallani, olvasni – a legfőbbeket gyűjtöttük most egy csokorba.

A kávé élettani hatásai olyan széles kört érintenek, hogy mindenki kedvére érvelhet pro és kontra. Káros szenvedély, vagy maga az egészséghozó életöröm? Ki­-ki döntse el maga.

Kávéval a betegségek ellen

A sokszor hajtogatott túlzott kávéfogyasztás fogalma ma már megkérdőjelezhető: kutatások ugyanis alátámasztották, hogy a kávé jelentős mértékben veszi fel a harcot a rákos megbetegedések ellen. Egy tavalyi amerikai vizsgálat kimutatta, hogy azoknál a vastagbélrákban szenvedő pácienseknél, akik eleve rendszeres kávéfogyasztók voltak, napi négy csésze fekete elszürcsölése mellett 42%-­kal csökkent a rák kiújulásának esélye.

A makacs betegség más válfajánál is vizsgálták már a rákos sejtek viselkedése és a kávéfogyasztás közötti  összefüggéseket: dr. Allan Conney amerikai rákkutató arra világított rá, hogy a koffein egy olyan ”intelligens” vegyület, amely a rákos sejteket elpusztítja, míg az egészségeseket figyelmen kívül hagyja.

A kávé rák elleni küzdelméhez hozzájárul igen magas antioxidáns tartalma is, mely számos egyéb kedvező élettani hatással kecsegtet: lassítja a sejtek öregedési folyamatát, segít megelőzni a szív-­ és érrendszeri betegségek kialakulását, valamint a bőrbetegségekre is gyógyír lehet. Ezek hátterében az a bizonyított tény áll, miszerint polifenol tartalmának köszönhetően kiküszöböli a szabad gyökök káros hatását, védelmet nyújtva a sejteknek az oxidatív folyamatokkal szemben.

Büntetlen vagy büntető öröm?

Az orvostudomány sokáig óva intett a kávézástól, tekintve, hogy bizonyos szív­- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet, mint például a népbetegségnek számító koleszterinszint megemelkedése. Emeli továbbá a vérnyomást (alacsony vérnyomásúaknak éppen ezért ajánlott a napi kávéfogyasztás, magas vérnyomásúaknak kerülendő), valamint a csontritkulás és a stroke megnövekedett esélye is a világszerte élvezeti cikknek számító nedű számlájára írható.

A vérkeringésre a kávé serkentőleg hat, így fokozza az agy vérellátását, frissíti a szellemi, mentális kapacitást, és bizonyos migrénes típusú fejfájásokat is csökkent. A szimpatikus idegrendszert is aktiválja, vagyis élénkíti, így szorongó, stresszes személyek számára nem javasolt a fogyasztás. A kismamákat is óva intik a túlzott, erős kávé élvezetétől vetélésnövelő kockázata miatt.

A kávé sokszor az étkezés megkoronázása – nem véletlenül, hiszen élénkítő hatása révén az emésztési folyamatok okozta álmosságérzetet elhessegeti, illetve az emésztési folyamatokat is serkenti azáltal, hogy elősegíti az emésztési nedvek termelődését. Rendszeres kávéfogyasztóknak nem lesz új az információ, hogy a bélmozgást is beindítja, serkentve a tisztulási folyamatokat. A máj és a vese is meghálálja a kávé szervezetbe juttatását. A vesék artériái kitágulnak, ezáltal gördülékenyebb a kiválasztás, a májnak pedig segít az emésztéshez szükséges kulcsfontosságú epe termelődésében.

A kávézás viszont nem múlik el nyomtalanul: köztudottan sárgítja a fogakat, ha pedig cigarettával párosul a rituálé, az esztétikai mellékhatás még nagyobb lesz. Vonalainkat legalább nem befolyásolja kedvezőtlenül, köszönhetően szóra sem érdemes kalóriatartalmának.

Az arany középút lehet a mokka Mekkája

A kávéfogyasztás "jó" vagy "rossz" volta tehát bonyolult kérdéskör, szakavatott körökben is heves viták kereszttüzében áll, de mint mindenre, erre is nagy bizonyossággal kijelenthető: kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg. Azonban vigyázat: könnyen függőséget okozhat!