Ilyen veszélyt jelentenek a műanyag palackok és edények – a szakértők sokkoló ítélete

Írta: ,

A műanyag étel- és italtárolók használata növelheti a meddőség, a cukorbetegség, az elhízás és a rák kockázatát, az utóbbi negatív hatások ráadásul öröklődhetnek is. A Daily Mail segítségével összegyűjtöttük, mi minden hangzott el ezzel kapcsolatban a november 10-i brüsszeli tudományos konferencián.

Hatás a hormonrendszerre

1/5 Hatás a hormonrendszerre

A műanyag szinte mindenhol ott van: részben vagy egészben ez alkotja a vizes palackokat, a festékeket, a kozmetikumokat és a ruhákat.

Ez azért aggályos, mert a mesterséges matéria olyan vegyületeket tartalmazhat, amelyek beavatkoznak az emberi szervezet természetes hormonháztartásába a belső elválasztású mirigyek működésének befolyásolásával.

A szakirodalom ezeket „endokrin megszakítóknak” nevezi – utalva arra, hogy a kemikáliák egyszerűen megakadályozhatják a létfontosságú szabályozó hormonok áramlását.

A hormonok egyébként olyan biokémiai üzenetküldők, amelyek információt szállítanak egyik sejtből a másikba.

Amikor egy endokrin megszakító közbelép, a belső szervek abnormális válaszokat produkálhatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyilvántartása szerint több mint 800 ilyen – iparban legálisan használható – vegyület létezik.

Hogyan jut a szervezetbe?

2/5 Hogyan jut a szervezetbe?

Az endokrin megszakítók természetes körülmények között nem fordulnak elő az emberi testben, tehát mindenképpen a környezetből kerülnek be.

A szennyvízhálózaton, a mezőgazdasági folyamatokon és a veszélyes hulladékok elégetésén keresztül, a víz, a levegő vagy a talaj közvetítésével érkeznek a szervezetedbe.

Ennél azonban még nagyobb veszélyt jelenthet, ha közvetlenül érintkezel velük, például a már említett élelmiszer-tárolási vagy kozmetikum-használati szokások révén.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának keretein belül tavaly látott napvilágot a 296 oldalas beszámoló, melynek alapján az endokrin megszakítók növelik a mell- és a prosztatarák, a meddőség, a cukorbetegség, a korai pubertás, az elhízás, az autoimmun megbetegedések, a szívbetegség, a stroke, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, valamint az Alzheimer- és a Parkinson-kór kockázatát.

A „főgonosz” BPA

3/5 A „főgonosz” BPA

A washingtoni központú nemzetközi Endokrin Társaság bizonyos endokrin megszakító műanyagok betiltásáért kampányol, és azonnali beavatkozást követel az Európai Parlament részéről.

Egy friss kanadai kutatás szerint például a még meg nem született gyermekek biszfenol-A-nak (röviden BPA-nak) való kitettsége növeli náluk a későbbi elhízás és a 2-es típusú diabétesz kockázatát.

Az Endokrin Társaság egyébként pont a BPA-t tartja az egyik legaggasztóbb vegyületnek, amely számtalan kereskedelmi forgalomban lévő termékben megtalálható: többek között a palackokban és az ételhordó dobozokban is.

Az Európai Bizottság 2011-ben be is tiltotta a biszfenol-A használatát a cumisüvegek előállításánál, mert az bizonyítottan károsította a csecsemők máját, veséjét és emlőmirigyeit.

Figyelnek a ftalátokra

4/5 Figyelnek a ftalátokra

A világ minden tájáról 17 000 endokrinológust tömörítő washingtoni társaság árgus szemekkel figyeli a ftalátok csoportjába tartozó vegyületek hatását is.

Ezeket rugalmasabb állagú műanyag termékek előállítására használják elsősorban, például csomagolásnál, kerti tömlőkhöz vagy orvosi csövekhez.

A ftalátokról terjedt el a feltételezés, hogy „nőiesítik” a fiú magzatokat az anyaméhben, illetve magatartás-problémákat okoznak a gyerekeknél a későbbiekben.

Noha az Európai Unió már 2005-ben betiltotta őket a játékgyártás területén, Amerikában még mindig csak részleges szabályozás alatt áll az alkalmazásuk.

Sokhelyütt pedig egyenesen azt lehet olvasni, hogy az egészséges életmód részeként ajánlott elkerülni a ftalátokat, mert például az izomépítést is gátolják.

Noha pártatlan tudományos eredményt nehéz erről felmutatni, általánosságban elmondható, hogy érdemes a kitettséget minimálisra csökkenteni.

A WHO állásfoglalása

5/5 A WHO állásfoglalása

Említettük, hogy az Egészségügyi Világszervezet beszámolója szerint több mint 800 olyan vegyületet ismerünk, amelyek endokrin megszakító tulajdonsággal rendelkeznek – köztük ugyebár a BPA-t és a ftalátokat.

Az ide tartozók némelyikét teljesen betiltották már, vagy részlegesen szabályozták a felhasználásukat.

A legfőbb probléma azonban, hogy az emberi hormonrendszer változatossága miatt még egyetlen kemikáliát sem sikerült teljes körűen tesztelni – tehát csak összefüggések alapján mérhetjük fel a kockázatokat.

A WHO beismerte, hogy „talán sosem derül ki, melyik okoz pontosan egy bizonyos zavart vagy betegséget”, és hogy az elmúlt években nem véletlenül látott napvilágot több mint 750 tanulmány ebben a témakörben.

Te mit gondolsz minderről? Kerülöd a műanyagokat, vagy vaklármának tartod a figyelmeztetéseket?