Így gyógyultál volna az ókorban

Írta: ,

Tudtad, hogy Apolló alapozta meg az orvoslást? Ő volt a gyógyítás, a művészetek és a vadászat istene. Ha elolvasod cikkünket, rájössz, milyen sok vonás fellelhető a mai napig a modern és az ókorban feltalált gyógymódok között. 

Apolló és a nagy gyógyítók Kép forrása: Wikipédia

1/6 Apolló és a nagy gyógyítók

A nyugati tudományok gyökerei az ókori Görögországba nyúlnak vissza. Az orvostudományt Apolló mint istenség alapozta meg a gyógyítás feltalálásával.

A tudás Kirón, a kentaur közvetítésével jutott el Aszklépioszhoz, az orvostudomány istenéhez és lányaihoz, Hügieiához és Panaceához, az egészség és a gyógyítás istennőjéhez.

Aszklépiosz isten kultuszának kibontakozása egybeesett Hippokratész, a leghíresebb orvos munkásságával. Hippokratész és követői írásos műveikben útmutatást adtak az orvosok számára.

Leírták, hogyan kell megkeresni a betegség okát az étrendben és a beteg környezetében, felhívják a figyelmet a testmozgás és az egészséges étkezés fontosságára, a test természetes öngyógyító erejének jelentőségére. 

Aszklépiosz ember-isten Kép forrása: Wikipédia

2/6 Aszklépiosz ember-isten

Az orvostudomány istenének tartják. Állítólag létező személy volt, de halála után istenként kezdték tisztelni.

Ókori templomában valaha a szenvedők egy-egy éjszakát töltöttek, majd álmaikat és látomásaikat elmesélték a templom papjainak, akik ezek alapján látták el őket tanácsokkal.

A betegségekből felépült templomokban az emberek áldozatot ajánlottak fel az isteneknek, amely gyakran pontos mása volt az érintett testrésznek. 

Hippokratész Kép forrása: Wikipédia

3/6 Hippokratész

Hippokratész sokat utazott, de főként a Kósz szigetén működő iskolájában tanított.

Meggyőződése volt, hogy az orvosnak meg kell jósolnia a betegség folyamatát és kimenetelét, valamint a kezelés hatásait. Tanítványai körében is ezt terjesztette.

Aforizmák című könyvében számos szólás és közmondás található, mint például az is, hogy „Jó jel, ha az önkívület helyét az alvás veszi át”. 

A négy testnedv tana

4/6 A négy testnedv tana

A görög tudósok úgy vélték, hogy a dolgokat négy elem alkotja: levegő, víz, tűz és föld.

Ezeket az emberi testben négy nedv jelképezi: a vér, a nyálka, a sárga epe és a fekete epe.

Ezek egyensúlyban vannak, amikor egészségesek vagyunk, ha pedig zavar keletkezik, akkor megbetegszünk.

A betegségek kezelésére sokféle módot kitaláltak, többek között az étrend megváltoztatásával és hashajtással értek el gyógyulást. 

Növények és ásványok

5/6 Növények és ásványok

A görögök növényi alapú gyógyszerekkel, ásványokkal is gyógyítottak.

Gyógynövény-keverékeket készítettek sebek, felfekvések és fekélyek kezelésére.

A keverékek között voltak erős, altató és fájdalomcsillapító hatásúak is, mint a mandragóra, a kerti mák és a beléndek, ezeket műtéti beavatkozásoknál is használták. 

Vizsgálatok, járványok Kép forrása: Wikipédia

6/6 Vizsgálatok, járványok

A legtöbb orvos településről településre vándorolt. Az ilyen utakat epidemiának nevezték, innen ered a járvány szó.

Kikérdezték a betegeket a panaszaikról, megvizsgálták az érintett testrészeket, például meghallgatással (auscultatio) és kitapintással (palpatio).

Járványok ősidők óta léteznek, a Biblia is említést tesz erről. Az ókorban az emberek vétkeire, hibás életmódjára és az istenek haragjára vezették vissza a járványok kialakulását.

A gyógyítók, papok dolga volt, hogy kiengeszteljék a haragos isteneket.