Ezért érzed magad kövérnek a menstruációd alatt – a szakértő elárulta

Írta: ,

Előre rettegsz, hogy milyen pufinak látszol majd a hónap bizonyos napjain? Nem elég, hogy fájni fog a hasad és fáradékonyabb leszel, még ez is?! A jelenséget sokan valós zsírraktározással vagy vízvisszatartással próbálják megmagyarázni, de most Kelly L. Klump, a Michingani Állami Egyetem szakértője egy friss kutatás alapján elárulja, mi fán terem a „menstruációs kövérség”!

A hormonok tehetők felelőssé?

1/5 A hormonok tehetők felelőssé?

Korábbi tanulmányokból az derült ki, hogy a ciklusban kulcsszerepet játszó női nemi hormonok a vérzés idejére rögeszmés tudatosságot alakítanak ki a testsúllyal kapcsolatban.

A hipotézisből azonban kimaradt egy nagyon fontos tényező, amit az International Journal of Eating Disorders című szakfolyóiratban közzétett friss értekezés már figyelembe vesz.

Nevezetesen, hogy a hormonok igazából csak az étvágynövekedésért felelnek, az önutálat és a mániákus önvizslatás többi részét már az emiatti bűntudat teljesíti ki – függetlenül attól, hogy történt-e valós testsúlynövekedés.

Összetett problémáról van tehát szó, melynek a megoldása az egészségügyi szakértők részéről tudományterületeken átívelő együttműködést követel meg.

Nem véletlen az étvágynövekedés

2/5 Nem véletlen az étvágynövekedés

„Hosszú távon tudjuk, hogy a menstruáció előtti vagy alatti fokozottabb étvágy nem igazán befolyásolja a testsúlyt, tehát a legtöbbeknél nem következik be hízás pusztán a ciklus okán.

A fő baj, hogy a nők mindvégig tisztában vannak vele, hogy szükségtelen pluszkalóriákat vesznek magukhoz, és emiatt ellenségként tekintenek a saját testükre” – magyarázza Klump professzor.

Szerinte minden hölgynek meg kell értenie, hogy az étvágynövekedésnek biológiai-evolúciós oka van: éppen a vérzés előtt zárul le ugyanis a méhnyálkahártya megvastagodásával járó szakasz, amely a megtermékenyített petesejt befogadására lett volna hivatott.

Kötelező zabálás nincs!

3/5 Kötelező zabálás nincs!

Noha kutatások bizonyítják, hogy a petefészek működését irányító hormonok összefüggésben állnak az evésrohamokkal, illetve az érzelmi indíttatású falatozással is, a megnövekedett étvágy önmagában téged sem jogosít fel arra, hogy sokkal többet vagy egészségtelenebb ételeket egyél.

Azok hajlamosak egyébként veszélyes mértékben túlenni magukat, akiknek egyébként is önértékelési problémáik vannak.

Igen ám, de Klump professzor és csapata kíváncsi lett rá, hogy magának az önértékelési gondnak lehet-e hormonális oka… Hamarosan megkapták a választ.

A kutatás

4/5 A kutatás

Összesen 352 nőt vettek górcső alá a szakértők.

A résztvevők mindannyian 15 és 25 év közöttiek voltak, és 45 napon keresztül napi rendszerességgel kérdőívet töltöttek ki arról, mennyit foglalkoznak a súlyukkal, milyen negatív érzéseik támadnak, illetve előfordul-e, hogy érzelmi evésbe bocsátkoznak.

Ez az időtartam bőségesen elég volt ahhoz, hogy mindenkinél lefedjen legalább egy teljes menstruációs ciklust.

A tudósok nyálmintát is vettek a válaszadóktól, hogy figyelemmel kísérjék az ösztradiol- és a profeszteron-szintjüket.

Így egyszerre követhették nyomon, mi zajlik az érintettek tudatában és testében.

Az eredmények

5/5 Az eredmények

Kiderült, hogy a tüszőrepedés utáni, úgynevezett luteális szakasz közepén nagyobb volt a megfigyelt nőknél az érzelmi evés esélye.

Ez aztán fokozottabb testsúly-tudatosságot eredményezett a menstruációt megelőző, továbbá azalatti időszakban.

A petefészek-hormonok szintje tehát képes volt meghatározni az érzelmi evés veszélyét, ami pedig meghatározta kilókon való tépelődés kockázatát.

Érdekes, hogy a ciklus második felének közepén jelentkezett a fokozott éhség, ám az amiatti bűntudat már csak akkor, amikor az ösztradiol és a progeszteron szintje visszaesett a csúcsról. 

Klump professzor szerint a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás a probléma megoldásának kulcsa, ám nem tartja kizártnak, hogy egyszer majd gyógyszeres kezeléssel lehet gondoskodni róla.