Az önámító embereknek rossz a humorérzékük? Érdekes vizsgálatot végeztek

Írta: ,

Vannak olyanok, akik a hasukat fogják a nevetéstől egy-egy vicctől, mások pedig ugyanazt a poént rezzenéstelen, faarccal hallgatják végig. De vajon mitől függ az, hogy ami az egyiknek humoros a másiknak nem? Örökölhető egyáltalán a humorérzék? Cikkünkben többek között erre is keressük a választ.

„Egy ember felmérést csinál, hogy mi a hosszú élet titka. Meglát egy vénembert.
- Uram, maga hány éves?
- 100.
- Mi a hosszú élet titka?
- Reggel kefír, este kefír.
Lát egy másik embert, aki még öregebbnek tűnik.
- Uram, hány éves?
- 104.
- És, mi a hosszú élet titka?
- Reggel kefír, este kefír.
Lát még egyet, aki még ezeknél is öregebbnek tűnik.
Attól is megkérdi:
- Uram, mondja, mi a hosszú élet titka?
- Reggel vodka, este vodka, délben konyak.
- És maga hány éves?
- 28.”

Neked tetszett ez a vicc? Egyesek lehet elmosolyodtak rajta, míg másokat nem nagyon hatott meg. De vajon mitől függ mindez? Robert Lynch egykori stand-up humorista is erre kereste a választ. Azt kutatta, hogy az önámítás, az önmagunkkal való őszinteség és a humorérzék milyen kapcsolatban állnak egymással. Tanulmányozásai során rájött, hogy valaki minél jobban hazudik önmagának, annál kevésbé képes az őszinte nevetésre. Csak akik tisztán látják önmagukat, azok képesek a szívből jövő spontán nevetésre.

Így zajlott a vizsgálat

59 egyetemi hallgatót kért meg arra, hogy töltsenek ki egy kérőívet az önámítással kapcsolatban és nézzenek meg egyedül egy 28 perces videót. A kutatók közben rögzítették minden egyes reakciójukat.

Lynch egy arctevékenység-kódoló rendszer segítségével vizsgálta a mimikát, a szemekre különösen nagy hangsúlyt fektetve. Mivel az őszinte vidámság a szemből jön és képtelenség megjátszani , ezzel a rendszerrel meg lehet állapítani, hogy a hallgató csak tettette a nevetést vagy valóban mosolygott.

Az eredmény a következő lett

Az önámító emberek kisebb valószínűséggel nevettek a humorista videóján, mint azok, akik őszinte kapcsolatban állnak önmagukkal. Lynch szerint a humoristák és a viccek, gyakran tabu témákat feszegetnek, így akik hazudnak önmaguknak nem tudnak nevetni, hiszen úgy érzik lelepleznék, elárulnák önmagukat.

De mégis mitől függ? Egyáltalán örökölhető?

Egy kutatás során kimutatták, hogy van egy bizonyos gén, (5-HTTLPR) ami pozitív hatással van a humorérzékre. Végeztek egy kísérletet. A vizsgálat során, több korosztálynak vetítettek le vicces és kevésbé nevetséges dolgokat, majd megállapították, hogy akiknél ez a gén jelen volt, azok hajlamosabbak a nevetésre és mosolygásra, mint akiknél nincs.

Persze azért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy csak genetikusan örökölhető a humorérzék, hiszen neveltetéstől, kultúrától és még számos dologtól függ, mi az amit viccesnek tartunk.

De egy biztos, a egy kis humorral az ember könnyebben veheti az akadályokat, vele édesebben telnek a hétköznapok, sőt egyesek szerint egy kiadós nevetés még az egészségre is jótékony hatással van.