Az értékes C – Évszázadok óta az egészségünkért

Csodapraktikák tömegeivel próbálunk úrrá lenni a betegségeken, a gyógyszertárakban megannyi termék kínálja magát immunerősítő gyanánt. Pedig néha épp a legegyszerűbb megoldás a célravezető: a C-vitamin mindenki számára elérhető, amióta világ a világ.

„Napi egy alma távol tartja az orvost a háztól” – a régi közmondás talán egy kissé túlzás, mégsem jár messze az igazságtól. Pedig ha dönteni kéne az alma és egy csillogó pirula között, az emberek többsége az utóbbit választaná vitaminpótlásként. „Ha lehet, próbáljuk meg mégis a friss, nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, minél nagyobb mennyiségben – magyarázza dr. Lichthammer Adrienn, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa.

– A növényekben ugyanis olyan egyéb vegyületek is vannak, amelyek segítik a bennük lévő vitaminok – így a C-vitamin – hasznosulását. Tehát amellett, hogy egy alma elfogyasztásával értékes rostokhoz és ásványi anyagokhoz és vitaminokhoz jutunk, azok kisebb mennyiségben is jobban hasznosulnak a szervezetünkben.” A szakértő szerint érdemes naponta 60-80 dekagrammnyi gyümölcsöt vagy zöldséget fogyasztani. Télen kiváltképp hasznosak a káposztafélék, a déligyümölcsök és a vitamindús paprika is elérhető. Minél kevésbé feldolgozott formában fogyasztjuk ezeket az élelmiszereket, annál kevésbé károsul a bennük lévő, gyakran fényre, hőre bomló vitamin.

A természetes csodaszer

Legalább ötszáz éve, a nagy tengeri felfedezések kora óta sejti az emberiség, hogy a gyümölcsnek és a zöldségnek valami köze lehet az egészséghez. Ekkoriban matrózok ezrei haltak meg a hajókon „tengeri pestisben” (ma már tudjuk, hogy ez volt a skorbut), mégis kinevették azokat az orvosokat, akik naranccsal próbálták gyógyítani a haldoklókat.

A C-vitamin konkrét felfedezése az ezerkilencszázharmincas évekig váratott magára, amikor Szent-Györgyi Albert kimutatta és kivonta a zöldségek és a gyümölcsök C-vitamin-tartalmát. A fáma szerint a felesége rendszeresen dobta fel szendvicseit paprikával, amit a tudós ki nem álhatott. Hazavinni nem merte, kidobni nem akarta, bevonta hát a szegedi zöldséget a kutatásba. A felfedezés forradalmi volt, azóta számtalan kutatás bizonyítja e vitamin csodás hatását, többek között a szív- és érrendszeri betegségekre, a vérerek egészségére, a leromlott immunrendszerre, a bőr szépségére, a stressz és dohányzás okozta károk enyhítésére. A C-vitamin-hiányos ember fáradt, rossz a közérzete és az erőnléte, gyakran megbetegszik. Súlyosabb esetben izomgyengeséget, gyakori fogínyvérzést tapasztalhat. Ezt nem érdemes kivárni.

A teljes cikket a Családi Lap 2015 decemberi számában olvashatod el!

Szerző: Békési Erika