Amiket talán még nem tudtál: így működik az emberi agy

Írta: ,

Ilyen az újszülött agya, ez a feladata a gerincvelőnek, ezért vagyunk éberek… Ilyen az agyunk.

A gerincvelő

1/6 A gerincvelő

Az idegrendszer legősibb része. Körülbelül ujjnyi vastagságú, idegrostokból áll. Keresztmetszetének formája pillangóra emlékeztet: körvonala fehér, belseje szürke.

A gerincvelőt a nyúltagy köti össze a fölötte levő agyi részekkel. Olyan létfontosságú reflexeket szabályoz, mint például a nyelés, a tüsszentés, a köhögés vagy a hányás. Irányítja a légzést, a vérnyomást és a szívritmust.

Az a feladata, hogy közvetítsen agyunk és a többi testrészünk között, így tudatosul bennünk például az is, hogy mit érez a kezünk. Bénuláshoz vezet, ha betegség vagy baleset következtében a gerincvelő megsérül.

A csontvelő nincs közvetlen kapcsolatban a gerincvelővel. Ez a csontok belsejében levő szövet, itt képződnek a vörösvértestek és a fehérvérsejtek, amelyek az immunrendszerért és az oxigénellátásért felelősek.

Az újszülött agya

2/6 Az újszülött agya

Az idegsejtek többsége már születésünkkor megvan. Egy újszülött agyának tömege mégis csak az egynegyede a felnőttének, vagyis 300 gramm.

Öt- hétéves korra az agy már majdnem teljesen kifejlődik, ekkorra már mintegy 1300 grammot nyom. Végleges súlyát tízéves korban éri el. A felnőtt ember agyának súlya 1100-1600 gramm.

A csecsemőnél még nem fejlődtek ki teljesen az idegsejtek. Fejlődésük során még megnagyobbodnak, és nyúlványokat, csatlakozásokat alakítanak ki.

Ha a gyermek kedvezőtlen körülmények között, ingerszegény környezetben nevelkedik, agyi fejlődése lelassul. Előfordul, hogy bizonyos pályák, értelmi-érzelmi utak egyáltalán nem alakulnak ki.

Van olyan gyerek, aki emiatt még hároméves korában sem tud járni, és a beszédével is súlyos gondok vannak.

Éberség

3/6 Éberség

Idegsejtek sűrű hálózata biztosítja éberségünket. Az ideghálózat részei folyamatosan sugároznak elektromos jeleket, hogy ébren maradjunk.

Amikor a jelek közlése megszakad, figyelmünk lankad. Elalszunk, vagy az alváshoz hasonló, öntudatlan állapotba kerülünk.

Bizonyos anyagokra az ideghálózat érzékenyen reagál, ezért befolyásolható a tudatállapot altatószerekkel, élénkítőanyagokkal, kábítószerekkel.


Hitted volna? 7 lenyűgöző érdekesség az emberi agyról


A torzított ingerek veszélyes érzékcsalódásokat okoznak, felborítják az idegrendszer működését. Bizonyos ingerek (pl. színek, hangok, szagok) érzékelése ebben az állapotban felfokozódik. 

Alvás közben

4/6 Alvás közben

Az alvás nem azonos az ájult, teljesen öntudatlan állapottal. Testünknek és szellemünknek nyugalmi fázisokra van szüksége.

Mialatt alszunk, legtöbb érzékszervünk pihen, sejtjeink erőteljesebben dolgoznak a sebek, sérülések gyógyításán. Az alvási ingert maga az agy váltja ki, szükségleteink szerint.

Különböző szakaszai vannak. A különböző mélységű alvási fázisok eltérő agyi aktivitással járnak együtt. A mélyalvás más, mint az ebéd utáni szunyókálás.

Az éjszakai alvásnál az elalvás stádiumát a hosszú hullámú alvás szakasza követi, amelynek időtartama kb. 90 perc.

Ezután következik az álmok periódusa, amikor az agyhullámok az éber állapotra emlékeztetnek. Hevesebben ver a szívünk, légzésünk rendszertelen. Az agy működése ilyenkor igen aktív.

Fájdalomküszöb

5/6 Fájdalomküszöb

Az, hogy mennyire vagyunk érzékenyek a fájdalomra, főként a napszaktól és lelki állapotunktól függ. Betegség esetén sokkal érzékenyebbek vagyunk a fizikai ingerekre.

A test idegvégződéseinek ingerküszöbe nem mindig áll azonos szinten. Ha valahol gyulladás keletkezik a testünkben, szervezetünk ellenanyagokat termel, amelyek hatására csökken a fájdalomküszöb, ezért több fájdalmat érzünk.

A fájdalomcsillapító szerek azáltal enyhítik a rossz közérzetet, hogy megakadályozzák az ilyen anyagok termelődését.

A mák héjából nyert ópiumot évezredek óta használják fájdalomcsillapításra. Nagy dózisban kábítószer-hatású. 

Belső fájdalomcsillapítás

6/6 Belső fájdalomcsillapítás

Szervezetünk is képes fájdalomcsillapító anyagok termelésére.

Ezek az ópiumhoz hasonló vegyületeket tartalmaznak, amelyek megakadályozzák, hogy az idegsejtek továbbítsák az ingerületeket.

Bizonyos stresszhelyzetekben (pl. baleset vagy harc során) az agy ilyen fájdalomcsillapító hírvivő anyagokat választ ki.

Ez lehet az oka annak, hogy az ember nem közvetlenül a baleset után érzi a fájdalmat, hanem később. Ez a súlyos sérülésekre is vonatkozik.