Amiket talán még nem tudtál: így működik az emberi agy

Írta: ,

Ilyen az újszülött agya, ez a feladata a gerincvelőnek, ezért vagyunk éberek… Ilyen az agyunk.

A gerincvelő

Az idegrendszer legősibb része. Körülbelül ujjnyi vastagságú, idegrostokból áll. Keresztmetszetének formája pillangóra emlékeztet: körvonala fehér, belseje szürke.

A gerincvelőt a nyúltagy köti össze a fölötte levő agyi részekkel. Olyan létfontosságú reflexeket szabályoz, mint például a nyelés, a tüsszentés, a köhögés vagy a hányás. Irányítja a légzést, a vérnyomást és a szívritmust.

Az a feladata, hogy közvetítsen agyunk és a többi testrészünk között, így tudatosul bennünk például az is, hogy mit érez a kezünk. Bénuláshoz vezet, ha betegség vagy baleset következtében a gerincvelő megsérül.

A csontvelő nincs közvetlen kapcsolatban a gerincvelővel. Ez a csontok belsejében levő szövet, itt képződnek a vörösvértestek és a fehérvérsejtek, amelyek az immunrendszerért és az oxigénellátásért felelősek.

Az újszülött agya

Az idegsejtek többsége már születésünkkor megvan. Egy újszülött agyának tömege mégis csak az egynegyede a felnőttének, vagyis 300 gramm.

Öt- hétéves korra az agy már majdnem teljesen kifejlődik, ekkorra már mintegy 1300 grammot nyom. Végleges súlyát tízéves korban éri el. A felnőtt ember agyának súlya 1100-1600 gramm.

A csecsemőnél még nem fejlődtek ki teljesen az idegsejtek. Fejlődésük során még megnagyobbodnak, és nyúlványokat, csatlakozásokat alakítanak ki.

Ha a gyermek kedvezőtlen körülmények között, ingerszegény környezetben nevelkedik, agyi fejlődése lelassul. Előfordul, hogy bizonyos pályák, értelmi-érzelmi utak egyáltalán nem alakulnak ki.

Van olyan gyerek, aki emiatt még hároméves korában sem tud járni, és a beszédével is súlyos gondok vannak.