5 dolog, amit tudnod kell az epilepsziáról

Írta: ,

Mint sok más betegségről, az epilepsziáról is annyi tévhit él a köztudatban, mint égen a csillag. Azt például tudtad, hogy néha észre sem lehet venni, ha valakinek épp rohama van? Most tisztába tesszük az epilepszia körüli kérdéseket, és azt is elmondjuk, hogyan lehet a legtöbbet segíteni annak, aki a környezetünkben ettől a betegségtől szenved.

Mi az az epilepszia? Kép forrása: topinspired.com

1/5 Mi az az epilepszia?

Az epilepszia egy krónikus betegség, melynek legfőbb ismertetőjegye, hogy kisebb-nagyobb rohamok törnek rá az emberre – van, hogy olyan aprók, hogy másoknak fel sem tűnnek, és van, amikor remegéssel és megfeszüléssel járó epizódokat okoznak. Valójában az epilepszia nem is egy különálló betegség, hanem olyan betegségek gyűjtőneve, amelyek ezekkel a rohamokkal járnak.

Az epizódok során az agy bizonyos területein fokozott elektromos aktivitás jön létre, amit okozhat külső és belső hatás is. Ha valakire egyszer rátör egy ilyen roham, az még nem feltétlenül epilepszia – a diagnózis feltétele legalább két, minimum 24 órás különbséggel jelentkező, provokálatlan görcsroham. Pontos kiváltó oka sajnos ismeretlen.

Nem minden roham ugyanolyan Kép forrása: bloglovin.com

2/5 Nem minden roham ugyanolyan

Bár a köztudatban az él, hogy az epilepsziások rohamai görcsökkel, rázkódással és eszméletvesztéssel járnak, a valóság az, hogy egyáltalán nem minden roham ilyen súlyos.

A legtöbb epilepsziás „szerencsére” csak enyhébb tünetektől szenved, amelyek apróbb fizikai reakciókat idéznek elő, mint például a szájremegést, a céltalan járkálást, a semmibe bámulást vagy olyan kényszeres tevékenységeket, mint a ruhapiszkálás vagy a folyamatos rágás.

Ezek azt jelentik, hogy csak az agy egyik fele érzékel fokozott elektromos aktivitást – a súlyosabb rohamok egyszerre az agy mindkét felét érintik, ezért ilyen ijesztőek.

Ezt csináld, ha valaki rohamot kap Kép forrása: flickr, Linnéa Jacobson

3/5 Ezt csináld, ha valaki rohamot kap

Régóta tartja magát a tévhit, hogy annak, aki súlyos rohamot kapott, kanalat kell a szájába dugni – ez egyáltalán nem így van, sőt, kifejezetten tilos bármit is a szájába tenni, mert megfullad tőle. Ha valaki a közeledben epilepsziás rohamot kap (mármint a súlyos, remegéssel és ájulással járó epizódot), fektesd le a földre, ha hord szemüveget, vedd le róla, a torka körül lazítsd meg a ruháját, majd fordítsd stabil oldalfekvésbe. Még véletlenül se próbáld meg lefogni a remegő beteget, inkább hívj orvost, és mérd le, mennyi ideig tart a roham, amiről beszámolhatsz az érkező szakembernek. Ha esetleg öt percnél tovább tart, hogy magához térjen a beteg, mindenképpen orvoshoz kell fordulni! Ha a roham rövid ideig tart, az epilepsziás pedig magától felébred, és nincs semmi baja, ajánld fel, hogy segítesz neki – jobb erre felébredni, mint pánikoló, rettegő arcokra.

4/5 Nem csak a villódzó fényektől indul be

A közhiedelemmel ellentétben nem csak a villódzó fényektől indulhat be valakinek az epilepsziás rohama – mindössze a betegek 2 százaléka szenved fényérzékeny epilepsziától. A legtöbbször az ilyen rohamokat a stressz és a fáradtság okozza.

De van, aki bizonyos időpontban éli át őket (naplemente előtt például), van, akinél a kialvatlanság váltja ki, és van, akinek a koffein vagy a menstruációs ciklus bizonyos pontja okozza.

Néhány gyógyszer, rossz étrend, alkohol és drogok is beleszólhatnak abba, ki mikor kap rohamot. Az epilepszia mindenkit máshogy érint, nem igazán jellemző, hogy valakiket ugyanaz és ugyanakkor képes rohamba „hajszolni”, ezért nem lehet általánosítani, csak felsorolni. A betegnek magának kell felismernie, mi az, ami őt érinti, ezzel nagyon sokat tehet a saját egészségéért.

Több az epilepsziás, mint gondolnád Kép forrása: frostedpetticoatblog.com

5/5 Több az epilepsziás, mint gondolnád

Azok, akik nem ismernek közvetlenül epilepsziás embert, hajlamosak a betegségre egy ritka jelenségként tekinteni – pedig sokkal gyakoribb, mint gondolnánk. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) statisztikái szerint világszerte 50 millió ember szenved a betegségben, ezzel az egyik leggyakoribb idegrendszeri rendellenességnek számít. 26-ból 1 embernél kialakul epilepszia valamikor az élete során, így sokkal gyakoribb, mint a Parkinson-kór vagy az ALS, mégis, erről kevesebbet beszélünk.

Valószínűleg azért marad ennyire árnyékban, mert a betegek nagy része szerencsére nem produkál komoly tüneteket, így csak azokra figyelünk, akiknek az agy mindkét féltekéjét érintő rohamai vannak – pedig gyógyszeres kezeléssel és a megfelelő odafigyeléssel az epilepszia tünetei enyhíthetőek.