Nemzetközi gasztro utazás a húsvét jegyében

Írta: ,

Ünnepeljük, finomakat eszünk, gyerekekkel locsolkodni járunk, de tudjuk-e, hogy miért és mindez honnan ered? A tradíciókat legtöbben ismerjük, de a gasztronómiai jellegzetességeket már kevésbé. Most bemutatjuk, hogy melyik régió mit tesz az ünnepi asztalra és melyik országnak milyen szokásaik vannak! 

Húsvéti jelképek

A húsvét a vallási jelentőségén túl a tavasz megérkezését is jelenti, bár  hó és hideg ezt nem igazán tükrözi... A húsvét azonban az újjászületésen kívül a finomságokról, az ízekről is szól. Az összes fogást húsvét vasárnap szentelik meg.

A sonka, bárány, kalács, bor és a tojás is főszereplője a templomi szertartásnak. A húsvét emellett a legtöbb jelképet magában hordozó ünnepünk. Ugye van itt tojás, bárány, kis csirke, na meg a nyuszi is... Mint mindennek, természetesen az ételeknek is szimbolikus jelentése van, amellett, hogy rendkívül finomak. A tojás az újjászületésnek és a termékenységének a legősibb jelképe. A húsvéti bárány Jézust jelképezi... 

Ahonnan a nyuszi származik

És, hogy mi köze a nyuszinak a húsvéthoz? A húsvéti nyuszit hazánkban csak a XIX. század óta várjuk, egyébként a germán mitológiából származik. Ostara germán istennőhöz köthető a legenda, miszerint volt egy madara, amely színes tojásokat tojt, de a gyermekek szórakoztatására nyúllá változtatta. Ezáltal már a nyúl rak fészket és abba tojásokat.

Mindez hogyan is néz ki itthon? A húsvéti sonka, a tojás és a kalács adják az alapját a menünek, de a bárány vagy a nyúl is megjelenik a hazai ünnepi asztalokon. Sok helyen a vasárnapi menü meglehetősen gazdag, rozmaringos vagy zöld fűszerek szárnyasok, tojás mindenféle változatban akár salátaként, akár hústöltelékként, édességként pedig túrós kalács.

Osztrák és német húsvét

Gasztro utazásunkat rögtön a szomszédban kezdjük. Ha osztrák barátainkat nézzük, náluk az almás rétes, a fánk és a kuglóf nem maradhat ki a kínálatból. De alapnak számít a síelők nagy kedvence, a gőzgombóc is, ami tésztából és szilvalekvárból áll, fogyasztható vajjal vagy vaníliaöntettel és mákkal.

Húsimádók a Girardi rostélyost készítik el (marhasült szalonnával), de a Tafelspitz (marhafartő) is nagy kedvenc. Ha a bécsi szeletre vágyunk, akkor húsvétkor irány Bécs és garantáltan megtaláljuk a húsvéti menüajánlatokban. 

Mindez a németeknél is hasonló, de ők hagyományos módon megfestett tojásokat is ajándékoznak egymásnak. Úgy tartják, hogy szerencsét hoz, ha zöldeket eszel a húsvét előtti csütörtökön. 

Holland és svéd húsvét

A hollandok tojással és virágokkal díszítik húsvétkor az asztalt. Egy édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyeret szolgálnak fel, míg Svédországban virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának.

Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ünnepi asztalt kék-sárgába öltöztetik, az élénk színű, főtt tojás pedig része a svédek menüjének, de fasírtot, ecetes heringet, füstölt lazacot is esznek, kuglóftésztából készült édes cipócskát sütnek, amit marcipánnal töltenek meg.

Francia húsvét

Ha Párizsban járunk, a templomok harangjait nem nagyon hallhatjuk, hiszen nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, ahogy pl. nálunk. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza.

Amikor húsvét hétfőn végre megkongatják a harangokat, a gyerekek kiszaladnak az utcára, hogy meghallgassák a visszatérésüket.

A húsvéti briós kereszttel a tetején igen népszerű, hiszen az emberek azért ették, mert azt hitték, egész évben egészséget fognak hozni számukra.

Olasz húsvét

Délebbre utazva az Agnellinoa jól megsült báránnyal találkozhatunk, ez az olaszok különlegessége, amit articsókával és borssal tálalnak.

Egyes területeken korona formájú, színes, tojás alakú cukorkával díszített kenyeret szolgálnak fel. Emellett, megszentelt tojásokkal kínálják a vendégeket, melyet legtöbbször csirke vagy nyúl formájú kenyérben tartanak.

Egész Itáliában elterjedt hagyomány a Colomba, a galamb formájú lágy püspökkenyér. Rómában leginkább abbacchio kerül húsvétkor a terített asztalra: olyan bárány, amelyet születése után 25-30 nappal levágtak, és addig csak anyatejjel táplálkozott. A bárányt sok rozmaringgal, fokhagymával, olívával, gyöngyhagymával készítik el.

Köretnek szívesen fogyasztanak apró újburgonyát és articsókát.

Tipikusan római étkezés a húsvétvasárnapi reggeli is. Míg ugyanis az olaszok reggelire általában csak egy péksüteményt fogyasztanak kávéval, addig húsvétkor alaposan bereggeliznek: kenyeret, sajtot, kolbászt és sós-sajtos kalácsot fogyasztanak.

Finom ízekben gazdag húsvétot kívánunk nektek!