Valóban önmagad vagy?

Írta: ,

Mást sem hallunk a divatos életszemléletek kapcsán, hogy merjük felvállalni önmagunkat, mert különben mindenféle lelki válságunk lesz, nem leszünk egész emberek. Ezt a mondatot a neten olvastam: „Mindig légy önmagad, de ha lehetsz Batman, akkor inkább légy Batman.” Érdekes megállapítás, hiszen Batman tipikusan az a figura, aki abszolút kettős életet élt, nem vállalta fel önmagát. Soha.

„Légy önmagad, a szerepjáték fárasztó!”

1/5 „Légy önmagad, a szerepjáték fárasztó!”

Nem szükséges mindig sodródni az árral, hiszen mindenki tudja, hogy sokkal rosszabb önmagunknak ellentmondani, mint a közkívánatnak.

„Ne változtass önmagadon csak azért, hogy az emberek szeressenek. Légy önmagad és megtalálnak azok az emberek, akik úgy szeretnek, ahogy vagy.”

Ez egy általános gyógyír, ám nem a „hétköznapi” embereknek, hanem a megfelelési kényszert napi szinten megélőknek.

Nekik valóban meg kell tanulniuk a felvállalásban megvédeni magukat.

A „nem megfelelés” ezeknek az embereknek maga a kudarc.

„Légy mindig önmagad, hiszen abban te vagy a legjobb!”

2/5 „Légy mindig önmagad, hiszen abban te vagy a legjobb!”

Önmagunk megváltoztatásában vagy elfogadásában nem a hangzatos, szív bánatait összeforrasztó, vigasztaló, önbizalom-növelő szólamok a fontosak.

A motiváció fontos, ugyanis nem mindegy, hogy valaki miért fogadja el önmagát, vagy miért akar mindenképp változni.

Ha a változást, vagy az elfogadást mások kedvéért, mások rád gyakorolt nyomása alapján kezded el gyakorolni, régen rossz.

Olyan, mintha te törnéd össze saját lelked, benne a neked tetsző részeket is.

A változás – ahogy az elfogadás is – nem való mindenkinek.

Nem csupán akarat kérdése, hanem lelki érettség kérdése is, hiszen a kevésbé felnőtt lelkivilágú emberek inkább az árral sodródnak, ez pedig így jó nekik.

Előbb légy okos!

3/5 Előbb légy okos!

Tanuld meg higgadtan, érvekkel megvédeni magad!

Előbb gondolkodónak kell lenni, meg kell ismerni saját magunkat – ami nehéz és szövevényes feladat – aztán lehet csak felvállalni bármit is.

Annak következményeit reálisan kell felmérni, viselni kell tudni, helyesen „megemészteni”.

Ha valakinek olyan hibái vannak, melyeket fel akar vállalni, a környezet értetlenségét vívja majd ki.

Tudnunk kell, hogyan örülhetünk saját hibáinknak, de tudnunk kell azt is, hogy környezetünknek nem kötelessége azokat elviselni.

Ellenállásba ütközünk, diszkriminációba, anyagi, erkölcsi hátrányokat kell elviselnünk, plusz problémákat okozunk magunknak és környezetünknek, ami komoly konfliktus és feszültség forrás – akármennyire is szeretnek minket.

Ne küzdj túl erősen!

4/5 Ne küzdj túl erősen!

„Ne küzdj túl erősen!” vagy „Küzdj!” Mindkét állítás igaz, helyzettől és személyiségtől függően.

Nem rég ezt a szarkazmussal teli tanácsot olvastam a neten, ezzel kapcsolatban: mindig légy önmagad, kivéve, ha egy „s*ggfej” vagy.

Teljesen egyetértek.

Van, akinek – saját és közvetlen környezetének érdekében - akkor is muszáj változnia, ha abba szinte beleroppan, hiszen mindenkit egyértelműen boldogtalanná tesz.

Egyéb iránt, átlagemberként, átlag hibákkal, csak akkor érdemes felvállalni magunkat, ha nem roppanunk bele, nem keseredik meg a harcban a lelkünk, ha fel vagyunk vértezve minden ellen, érvekkel – és ha jól bírjuk a „nyomást”, a stresszt, ha nem betegszünk bele.

Nem lehet mindig mindenkinek megfelelni

5/5 Nem lehet mindig mindenkinek megfelelni

Azt is fel kell tudni vállalni, hogy változtatunk, és azt is, ha nem. Ha változtatunk magunkon, forradalmat csinálunk magunkban, szükségszerű áldozatokkal. Ha nem, környezetünkben csinálunk forradalmat. Előfordulhat, hogy lustának, akaratgyengének néznek minket.

A legfontosabb, amit fel kell tudni vállalni, az a (viszonylagos) „lazaság”, a humor, az önismeret, melyek magabiztossá tesznek minket – mely utóbbi megvéd minket, például a világ ránk gyakorolt folyamatos nyomása ellen. Helyzetet kell tudni kezelni, a problémát nem bajként felfogni, és elsősorban a megoldásra kell törekedni.

Kamaszként a többi kamasszal együtt azon „fújoltunk”, hogy bizonyos, magukat évtizedekig felvállaló kemény emberekből megalkuvó lett, mire elérték a középkorúságot. Pedig semmi más nem történt velük, csak annyi, hogy életükből kiiktatták a felesleges konfliktusokat, így saját életüket tudják élni. Tehát, felvállalták magukat.

Most, felnőttként, bocsánatot kérek tőlük, mert azt hiszem anno félreértettem őket, és ítélkeztem felettük. A te életedért, döntéseidért pedig te vagy a felelős, nem azok, akiknek meg akarsz felelni. Magadnak felelj meg – csiszold saját etikádat, és annak felelj meg.